"kétszögletű egyenes"

"Arra a kérdésre, hogy mikor kezdődjék a gyermek zenei nevelése, azt találtam felelni: kilenc hónappal a születése előtt. Első percben tréfára vették, de később igazat adtak. Az anya nemcsak testét adja gyermekének, lelkét is a magáéból építi fel... még tovább mennék: nem is a gyermek: az anya születése előtt kilenc hónappal kezdődik a gyermek zenei nevelése." Kodály Zoltán, 1948, Párizs A kodályi gondolatot azt gondolom egész nyugodtan kiterjeszthetjük az anyanyelvi nevelésre is. Annak is rendkívül fontos alapköve a szülői minta, a nyelvi, grammatikai klisék elsajátításában a szókincs, emlékezet fejlesztésében hihetetlenül nagy szerepe van a mondókáknak, gyerekdaloknak, gyerekverseknek. De nem csupán az anyanyelv esetében van ez így, az óvodai idegennyelv "tanítás" is idegen nyelvi mondókák versek tanításából áll, kellene, hogy álljon. Amikor külföldre költöztünk az egyik első dolgunk az osztrák "Ringató" keresése volt. Egyrészt, mert jól bevált rut

Ezúttal néhány cikket hoztam. Szerintem érdemes őket végigolvasni. (A kommenteket csak szűrve. :P ) Olyannyira egyetértek a cikkek majd minden sorával, hogy azt sajnálom nem én jegyzem őket. Buták-e a gyerekeink? "A közhiedelemmel ellentétben a magyar gyerekek szeretnek olvasni és többet is olvasnak az átlagnál, ráadásul szövegértési képességeik alapján is a nemzetközi élvonalban vannak. Mire azonban leérettségiznek, képességeik sokat romlanak. Tényleg a színvonalas kortárs magyar gyerekirodalom hiánya okolható-e ezért? Mi az állam valódi felelőssége a gyerekek oktatásában?" Tanárok, akikre egy kaktuszt sem bíznánk "A magyar pedagógusok közt rengeteg a kiégett, ám állásából elmozdíthatatlan tanár. Nincs tere az új gondolatoknak, nem kedvez a közeg a változásoknak. Hogyan kellene változnia a rendszernek, amelyben a legalacsonyabb felvételi pontszám elég ahhoz, hogy valaki elinduljon a fizikatanárság felé vezető úton?" A nyelvtudás, mint erkölcsi és anyagi

Biztosan vagyunk még páran, kár, hogy a könyvesblogolók oldalán senki nem foglalkozik kimondottan gyerekirodalommal. Viszont rábukkantam egy bloggerre, aki gyakorló szülőként és könyvmolyként némi jó stílusú, kommenttel listázza az olvasott könyveket. Elég hasonló az ízlésünk, csak az ő gyereke nagyobb (7 éves), mint az enyémek (2,5 ill. 1). Hoztam a linkjét. http://gyerekkonyvek.blog.hu/ De gyerekkönyvekről ír még (aki esetleg nem fedezte fel: http://mesekalauz.blogspot.com Svéd gyerekkönyvekről: http://melissaofficinalis.blogspot.com Cseh gyerekkönyvekről: http://betweenkidsandnarratives.blogspot.com És a hivatásos kritikus ajánlásai, olvasmányai: http://lovaszandrea.blogspot.com És persze a Csodaceruza főszerkesztőjének a blogja: http://gyerekirodalom.blogspot.com/ Ezek után persze felmerül (bennem is) a kérdés, hogy én minek irkálok. Szóval némi profilváltás következik. Egyrészről marad a magyar általunk olvasott gyerekkönyvek köznyelvi, érthető ismertetése,

Kölcsönkaptuk a Micsoda idő!-t hangoskönyvként. Ónodi Eszter előadásában, bár ez inkább örömjáték. A lányom, aki a babaklub után mindig elalszik az autóban, most tágra nyílt szemekkel, hihetetlen csalódottsággal a hangjában (megszégyenítette az előadót, de komolyan!) mondta az első mese végén. "Anya, fuss el véle! Még egyszer!" Szerencsére jött a következő mese. Amit ugyanis Ónodi Eszter csinál, az egészen elképesztő. Azt eddig is tudtam róla, hogy nagyon jó színésznő. De ahogy ezt a történetet olvassa, meséli, éli. Gyorsan, hiba nélkül vált hangszínt, dallamot, hanglejtést. Érzékelteti mindezekkel magát a karaktert, talán nem túlzok, ha azt mondom fest, fotóz és filmez az orgánuma. És hogy mosolyogtatót is meséljek, a zenetanárunkat Benedeknek hívják, foglalkozásokat tart a gyerekeknek. Legutóbb már a barátnőm fia azzal üdvözölte: "Benedek, Benedek, megeszi a legyeket! Benedek, beverted a fejedet!" A célzott humorát dícséri, hogy némi megrökönyödés és szülői ma

Ígértem, hogy mutatok valamit. A hétvégén betévedtünk egy könyvesboltba. És nagyon jó könyvek vannak benne! Az eladó is normális volt, konkrétan nem nevetett ki, sőt még grimaszt sem vágott, mikor a hiányos némettudásommal (váltottunk pár szót) lelkesen nézegettem a könyveket. Sok jót találtam, de volt egy könyv, amit nem bírtam letenni. Elsőre a borító fogott meg, aztán a cím. Személy szerint nem különösebben szeretem Andersent, bár meghatározó élményeim vannak vele kapcsolatban. A hókirálynő gyerekkorom "kedvenc" meséje. Az a típusú, amitől kiráz a hideg, de azért hallani akarod még egyszer. A kezemben tartott könyv pontosan ez a mese volt. Persze megvettem. Otthon aztán kissé elkenődtem, mert átirat.(Nacherzählt von Gisela Stottele.) Aztán a kanapéra mellém ült a férjem is, és lapról lapra végigbogarásztuk a könyvet. Az átirat, vagy inkább "utánmese" jó. Nem túl bonyolult nyelvezetű, de szép, választékos, hűen követi az eredeti történetet, megtartotta

Kucorgó, kucorgó sötétben kuporgó lázas gyereknek varázsszót morgó kucorgó, kucorgó fotelben nyunyorgó gyógyuló gyereknek meséket mondó kucorgó, kucorgó napfényben nyújtózó gyógyult gyereknek verseket súgó.

Nem tudom milyen igazából. Érdekesnek tűnik. Forrás:  http://www.gondola.hu/cikkek/68752 Változatlan átvétel Wrebovszky Vera 2009. december 15. 11:15 Írósors, könyvsors Beszélgetés Varga Domokos Györggyel – új könyve ürügyén A Habocska sem egy gyermeki paradicsom, talán éppen ezért szeretik annyira. Hogy mást ne mondjak, bárányhimlőt lehet kapni, tévébetegségbe lehet esni, vagy épp attól tör ki a háború a habfilkók és a koszfilkók között Mesehabországban, hogy az előbbiek vízben, az utóbbiak viszont porban akarják megfürdetni a betévedt verebet… - Karácsonyra jelent meg új mesekönyve, a Habocska. Nem vész el az óriási kínálatban? - Bizonyára elvész. De nekem folyamatosan szem előtt van, hiszen óvodákba, iskolákba járok bemutatni, s nem is mindig csak a gyerekeknek és nevelőiknek, tanítóiknak, hanem a szülőknek is. Ilyenkor – persze inkább a felnőtteknek címezve – az írás, az alkotás rejtelmeiről, más jellegű könyveimről is mesélgetek. - Vagyis a politikai tárgyú

Nemrégiben találtam egy érdekes blogrészletet. Egy teljesen más (marketinges) blogról tévedtem oda, megnézni miket ír a hozzászóló. Ez a bejegyzés tetszett. És elolvasva sokadszor örülök, hogy tévékészülékünk ugyan van, de adás, na az nincs benne.Nem érünk rá tévézni, viccen kívül. Túl sok mesélni-, játszanivalónk van. Ha meg tévé, akkor inkább dvd. Itt olvashatjátok a teljes bejegyzést. Én kiszedtem a Thomasra vonatkozó írást, illetve hozzászólásokat. Idézőjelbe is teszem, talán nem sértődnek meg az ott blogolók érte. Blogger: "A favonatnak talán nincs is rendeltetésszerű használata. A világ egyik legjobb játéka a favonat. Ellenpéldaként ott van Thomas, a gőzmozdony. Ő nem ilyen. Ő – a mesesorozat szerint – mindig szabályosan dolgozik. Föl se merül benne, hogy értelmesek-e a szabályok.  Ha segít valakinek, egy-egy „deviáns” dízelmozdonynak például, mintha csak azért segítene, hogy a többieket is rendre szoktassa.    Rádásul Thomas mindig készséges. Még ha csaknem szé

"A következőkben az éppen aktuális magyar gyerekirodalomnak néhány olyan sajátosságát igyekszem felvázolni, amelyek alapján a kiemelt, példaként bemutatott művek joggal formálhatnak igényt a kánonba kerülésre. Paradox módon – hiszen ennek feltétele a már említett újszerűség, minél pregnánsabb elkülönbözés a rögzült irodalmi sémáktól, toposzoktól, hangnemektől." A cikket Lovász Andrea jegyzi, a teljes szövege itt olvasható. És nála is AnnaPetiGergő. Nem értem, senki nem nézi a minőséget, vagy én tévedek?!

http://tanitok-egyesulete.blogspot.com http://koltogeto.blog.hu/ Mai magyar költészet általános iskolásoknak. Versek, melyeket olvasni, hallgatni, mondani kell. És - megpróbálkozhatsz az írásukkal is! Gyere, csatlakozz a költögetőkhöz! Jelentkezhetsz például kedvenc versed szövegének beküldésével. Ez a vers származhat ismert vagy kevéssé ismert költőtől vagy éppen tőled is. Készíthetsz hozzá illusztrációt is. Továbbá ha találsz a neten neked tetsző versfeldolgozást (pl. filmet, diashow-t, stb.), ennek beküldésével is Költögető-taggá válhatsz. De mindent örömmel fogadunk, amivel mások figyelmébe ajánlod a költészetet. Együtt könnyebb megmutatni, hogy a szavakkal játszani és varázsolni lehet. Címünk: koltogeto(kukac)gmail.com http://hu.shvoong.com/ "Shvoong" egy kivonatok számára létrehozott globális központ, amely 34 világnyelven kínálja a kivonatok széles palettáját. Célunk, hogy az emberi történelem során létrejött összes irodalmi és tudományos kutatásokkal kapcsolatos

Antikvárium hangulatú oldal, kedvező áron kínál könyveket. Inkább "régi" könyveket találunk, mintsem kortárst. Jó keresgélést náluk. http://www.eladomakonyvem.hu/ Kép forrása: otthonedes.blog.hu/2009/08/27/kis_lakas_sok_konyv

Ja kérem, ott díszelgett a karácsonyfa alatt. Nekem. Örültem, persze, de bevallom mást vártam. Biztos ez is oka volt, hát elsőre bevallom nem tetszett. Nézegettem a képeket, nagyszemű tündér pólóban, mellé csipkekesztyűben, meg bajuszos, népi fafaragványra emlékeztető tündér, utána meg az elfuserált cipőnek tűnő, szőlőszemekkel körbevett kép... hát, félve fogtam neki az olvasásnak. A kerettörténet még csak hagyján, de népmesét újramesélni? Eltelt egy nap, csak nem hagyott nyugodni, ott virult a fa alatt. A fiam meg gondoskodván a szilveszteri jó hangulatról elkapta a "lázas vírus"-t a lányomtól. Hát most neki olvastam. A könyv adott volt, gondoltam egy évesen altatni jó, már első olvasáskor is éreztem a belső, zenei harmóniát. És akkor ott megtörtént a CSODA. Így nagy betűvel. A szöveg hirtelen életre kelt, a képek megelevenedtek.És összeállt a mű rendszere. Aztán persze gyanakodni kezdtem. http://www.pagony.hu/index.php?page=article&id=602 http://www.orkenyszinh

Megint csak ismételni tudom magam. Nyulász Péter is blogot indított. Én olvasom, és ti? http://nyulaszpeter.blogspot.com/ Ahogy időm engedi (tehermentesítő másodrabszolga szabadsága sajnos hamarosan véget ér) jövök és beszámolok a szerzett Szegedi Katalin könyvekről, a feltűnt írónők polihisztorságáról, és a kötelező olvasmányokról meg még egyebekről való tapasztalataimról.