"kétszögletű egyenes"

Az  olasz író , harmadik magyarul is olvasható regénye  az Én és Te , tavalyelőtt jelent meg és azonnali siker lett Olaszországban. Az író nemcsak elnyerte vele a Premio Stregát, a legrangosabb olasz irodalmi díjat, hanem Bernardo Bertolucci hosszú évek után e filmmel tért vissza a rendezéshez. Nálunk az  Európa Kiadó  adta ki Matolcsi Balázs kiváló fordításában az idei Könyvfesztiválra. Ahogy az  Én nem félek  és a  Magammal viszlek , úgy  az Én és T e is kamaszokról szól, de nem a cím által sugallt szerelmi történetről, hanem egy testvérpárról. Lorenzo 14 éves, beilleszkedési gondokkal küzdő fiú, akit a szülei – különösen az anyja -,  burokban nevelnek. Hogy ez milyen mértékben tehető felelőssé Lorenzo lelki torzulásaiért, azt az olvasónak magának kell eldöntenie. A kisregény pillanatkép, rövidfilm a jelenből, amely a múltból épp csak annyit mutat meg, amennyi az  itt és most  pillanatának megértéséhez szük...

“Mentette már meg az életedet egy szál gyufa? Gyűjtöttél valaha fekete kagylót Tahitin? Tudod, hogyan kell ellentüzet gyújtani? Vajon hány napig lehet élelem nélkül kibírni? Egy titokzatos sötét erő támadásba lendül, hogy megszerezze az emberi tudást, és ezáltal az uralmat is a világ felett. Az emberek azonban ezt észre sem veszik… Négy kamasz mégis összefog, és egy kalandos tér- és időutazás során harcba szállnak a gonosz Mar-Törrel. Csak magukra számíthatnak. Az első kötetben Orsi, Zsófi, Krisztián és Barna egy titkozatos fekete kő segítségével Örményországban találja magát, és ezzel kezdetét veszi az életveszélyes kaland a Tudás könyveinek megszerzéséért. A XV. században Kínában katonává edzik őket. A XVIII. században az emberevő pápuáknál és Tahitin kell helytállniuk. Végül pedig egy ősi ausztrál törzs tagjaivá válva szembe találják magukat az ellenséggel…” Ez a hivatalos ajánlója Vidra Gabriella  A Tudás könyvei   címmel indított sorozatának, amely a Kolibri Kiadónál ...

Meseterasz , interjúsorozat mesemondókkal A nyár a pihenés, a kikapcsolódás és feltöltődés ideje. Meg a nyitott teraszokon a fagyizás, és az idei trend szerinti mentás limonádék melletti beszélgetéseké. A könnyed nyári témák mellett azonban szó esik tervekről, álmokról és hamarosan bekövetkező eseményekről is, mint például a kaposvári népmese konferenciáról, és a konferencia keretein belül zajló I. Országos Népmesemondó Találkozóról. Kovács Marianna barátnémmal, aki az események motorja, megálmodója tehát mi másról is beszélhetnénk, mint hogyan is mutassuk be a mesemondókat. Elképzeltünk tehát egy nyári teraszt, jegeskávét, teát, limonádét, napernyőt, libbenő szoknyás, rövidnadrágos sétálókat, szökőkút mellett ugrándozó vagy fagyizó gyerekeket és beszélgetünk. Beszélgetésünkben felidőződnek a régi mesemondás alkalmai. A nyári diófa alatt ülő, pipázó férfiemberek, a fejkendős asszonyok szoknyája mögül hallgatózó gyermekek.  Ha a mesebeszéd újraéled, a teraszon ott terjeng a d...

A nyári szünet után folytatjuk a Prae.hu-val közös sorozatunkat, ám ajánló helyett ezúttal interjút készítettünk a könyv szerzőjével, az osztrák 2012. Év Gyerekkönyve díjas Willy Puchnerrel, aki számára Magyarország cseppet sem ismeretlen. Legalábbis, ami a fürdőit illeti… A Prae.hu oldalán a  kritikát Pompor Zoltán  írta. Nach den Urlaub werden wir  “Hier eine Kritik – Da eine Rezension”  in Kooperation mit Portal  Prae.hu   fortsetzen. Die Rezension wurde von Herrn Dr. Zoltan Pompor geschrieben. Extrakt aus der Rezension: “Keine Frage, wenn das Buch (mehrmals) durchgeschaut wurde, verleitet es den Leser eigene Namen für die Farben zu definieren, oder sich den Farbkasten seiner Schulkinder hervornehmend das eigene Leben “träumend mit farbige Tinten” auszumalen.” Az interjú megtekintéséhez kattintsatok a linkre. Und das Interview lesen zu können klikken Sie bitte auf das Link.  Willy Puchner interwiew Resindenz Verlag ,  Will...

„Festeni könnyű, ha valaki nem tudja, hogy kell, de nagyon nehéz, ha tudja.“ (Degas) A Balaton nekem fogalom. De már tavaly is más szemmel néztem a tóra Nyulász Péter  Helká j a miatt. Idén pedig Budapestről odafelé olyan hangosan nevettem az autóban, hogy kénytelen voltam hátrafordulni és a gyerekeimnek is hangosan felolvasni Jeney Zoltán  Rév Fülöp  című  Balatóniai lovagregény ét. Ezek után nem meglepő, hogy a borongós napokat túrázással töltve sok helyen felröppent ez és ehhez hasonló kérdés: és akkor ott lakik Csobánc király? Szerencsére a mesékre fogékony gyerekeim készséggel elhitték, hogy ezek a helyek teljes pompájukban csak az igazi lovagok számára láthatóak, olyan meg nem terem minden bokorban. Legalábbis egészen addig, amíg Jeney Zoltán meseregényébe nem fogunk, tekintve, hogy bizony a mi lovagunk épphogy a szántódpusztán hevertében „termett“. A könyv pedig olyannyira finomra sikeredett, még finomabbra, mint a tördemic, hogy egyelőre toronymagasan ...