"kétszögletű egyenes"

Ígéretemhez híven voltam ma könyvesboltban, még bébicsősz segítségem is akadt, sőt az eladóhölgy is jól értesült, és roppant segítőkész volt, mégsem találtuk meg a Melissa által ajánlott könyvet. De nem adom fel, mert most már tényleg nagyon kíváncsi vagyok. Viszont eszembe jutott egy másik könyv, amit meg akartam már régóta mutatni, de előtte még egy könyv Rebecca Dautremertől. Ezt az albumot is szívesen megnézegetném. De itt van az illusztrátor oldala:  http://www.rebeccadautremer.com    Ahogy látom egészen érdekes a képi világa, elgondolása a dolgokról. Cyrano és Roxanne, keleties hangulatban, Roxanne, mint gésa, szorosan Cyrano hátához simulva... De a honlapját nézegetve úgy vélem nagyon egyedi látásmóddal bír. Szereti a sötét, kissé nyomasztó színeket, és a vörös színt annyiféle árnyalatban használja, amit én elképzelni sem tudtam. Ennek az egy színnek valamely árnyalata elég neki az egész kép mondanivalójának kifejezésére.  Mégis minél tovább nézegetem a képeit annál inkább

Katicák alszanak fűszálak hegyén, két tenyeremben tartom kis fejét arcára simítom arcomat, világmindenség mozdul lehunyt pilláink alatt. Pásztohy Pankától kaptam illusztrációnak a katicás képet.

A kultúra.hu-n megjelent egy cikk a MAGYIKról Nyulász Péter tollából. Stílusosan szeretnénk megköszönni neki a lehetőséget, hogy máshogy, mint betűtésztával ... (A cikkben a képen Anna látható, nem én.)

Régi adósságomat törlesztem most. Kaptam egy kérdést mi a véleményem a Zsákbamacskáról. Relatív hamar beszereztem, beleolvastam, és azóta fogalmazgatom magamban ezt a bejegyzést. Olvasgattam írásokat is róla, és azóta volt alkalmam látni, hallani Bartos Erikát. A véleményem viszont nem változott. Maga a szerző tényleg olyan, amilyennek az Anna, Peti és Gergő könyvekből megismerhető. Végtelenül bájos, kislányos, naiv. Gyermekien csodálkozó szemmel nézi a világot. Valahol azt olvastam (direkt nem linkelem), hogy nagyon tudja mi foglalkoztatja az óvodásokat, és ezek a témák a verseiben is megjelennek. Rögtön ezzel a két problémám is van a könyv tükrében. Az egyik, hogy az óvodás látásmód nem elég a versíráshoz. A másik, hogy amit ír az nem vers. Nem akarok senkit verstani ismeretekkel untatni, inkább egy kis Lázár Ervint hoztam: "- Hallod, Mikkamakka, azt mondja, nem vers? - méltatlankodott Szörnyeteg Lajos. Mikkamakka ráncolta a homlokát. - Hát bizony - mondta aztán-, ked

Ahogy kisütött a nap, úgy kerültek ki a híradásokból az árvízről szóló hírek. Ez elszomorított, emellett pedig szerettem volna valahogy segíteni. Mivel a könyvtár még nem önellátó, így megörültem SzarvasMici nagyszerű ötletét látva. Kigondoltam, Rozmaringot, aki természetesen a Keménykalap és krumpliorr nyomán született, és a két focista macskát. :D Most pedig gazdát keresek nekik. További képeket itt találtok: Bizalmi alapon szeretném. Akinek tetszik írja meg az nretzse@gmail.com e-mail címre, és valamelyik árvízkárosultakat támogató karitatív szervezetnek utalja át a vételárat, én pedig a postaköltséget magamra vállalva útnak indítom a macskákat! Köszönöm előre is!   Itt a vb, naná, hogy a cicók is focimezt húznak, meg rövidnadrágot, labdát csapnak a hónuk alá, és futás a pályára. Gyorsan felhúzzák a stoplis cipőjüket, és rúgják is a bőrt. Látjátok a mezszámaikat? És még focizni is tudnak. És elárulom, imádják a sörhabot nyalogatni. :D Szorgalmas egérfogók is, nincs az

Az utóbbi időben kezdett elveszni a lényeg, amiért ezt a blogot indítottam, mert idegesített, hogy sehol nem találtam normális leírást a könyvekről.És újabban én sem írtam, amiért elnézést. Bevallom a mostani könyvvel várni akartam, amíg az ÉS-ben megjelenik Lovász Andrea kritikája , főleg hogy a bevezető pontosan lefedi a gondolataimat. Most mégis megírom, hiszen én is egy másik elemzési módon kezdtem itt írni, amire talán szükség van... A többit gondoljátok hozzá. Szegedi Katalinról, A Mindentvarró Tű illusztrátoráról már nagyon régóta szeretnék írni, de egy ilyen profi illusztrátorról nem akartam csak úgy, így halogatom már egy ideje. Most, hogy a VI. GYIF-en megvettem az új könyvét, és személyesen is találkoztam vele, (nem is akármilyen társaságban,) és elolvastam egypár interjút nekilátok. A Mindentvarró Tű képeit, elkészültüket végig nyomon lehetett követni Kata blogján , az utolsó képnél pedig a szövegből is kaphattunk ízelítőt. Miatta, azaz az "képbeálmodó" mia

Kismamatitkok.hu-s cikksorozat 2. darabja.  (A következő a Bogyó és babóca lesz.) Hosszan lehetne értekezni a mondókázás fejlesztő hatásáról, miért fontos korán kezdeni, esetleg közösségi mondókázásra (Ringató, Tücsökzene stb.) vinni a csemetét. A család férfitagjai, tisztelet a kivételnek, általában a szájukat húzzák a hasonló programokra. Itt, ahol mi élünk, Ausztriában az apukák is viszik mondókázni a gyerekeiket. Ők biztosan tudják, nemcsak a foci vb közeledtével, hogy a mondókázás fontos, fejleszti a koncentrációt és ritmusérzéket, és együtt lehet skandálni a gyerekkel: ria... ria... Hungária!    Ma már szinte mindenhol lehet ilyen jellegű foglalkozást találni, ha máshogy nem, hát a hasonló korú gyerekek szülei összeülnek, és beszélgetés mellett fél-fél órákat mondókáznak, énekelnek a gyereküknek. A közös mondókázás azért is jó, mert a már emlegetett ritmusérzék és koncentrációfejlesztés mellett a szocializálódást is elősegíti, a közösség megismerését, a be