Megint megpróbáltam a neten rendes könyvismertetést keresni. Most vagy én vagy a google a hibás, vagy nincs.
Szóval, ez a könyv egy hirtelen felindulásból elkövetett könyvvásárlás szerencsés esete. Konkrét céllal és 5 perc idővel berobogtam a könyvesboltba, felkaptam a jöttömre váró könyvet és már mentem is a pénztárhoz, amikor megtorpantam. Hűha, Mazsola történetek, ezt kérjük a nagyszülőktől. Gyors pontos címbevévés, és akkor... ott volt a Tündér a vonaton. Az író Bálint Ágnes, rossz nem lehet. A rajzok ismerősek, Pásztohy Panka, hónom alá csaptam, még jó lehet valamire felkiáltással, és már ott sem voltam.
Aztán állt a könyv karácsonyig. Ekkor egy lázas, beteg kislány betegágyánál olvastam, majd miután elaludt, mellette kucorogva, a félhomályban meresztgetve a szemem olvastam tovább.
Ez az a könyv, ami elejétől végig jó. Nem tudom a 1986-os kiadás Árvai Ilona rajzaival milyen lehetett, de az újranyomás szép, gondos munka. Jól van tördelve, fel lehet olvasni. A képek és szöveg aránya egyensúlyban van. A figurák eltaláltak.
Nekem a történetből a fülke szó olvastán a 8 személyes zárható ajtajú vasúti fülke ugrott be, de majd letesztelem a vasúti ismereteket tanult tanítványaim gyermeklelkűbbjén a dolgot.
A Flórika nevet olvasva egy virág jutott először eszembe, és abszolút nem szőkének képzelem, a lányom se, mert elnevezte róla a babáját, de sebaj.
Aztán állt a könyv karácsonyig. Ekkor egy lázas, beteg kislány betegágyánál olvastam, majd miután elaludt, mellette kucorogva, a félhomályban meresztgetve a szemem olvastam tovább.
Ez az a könyv, ami elejétől végig jó. Nem tudom a 1986-os kiadás Árvai Ilona rajzaival milyen lehetett, de az újranyomás szép, gondos munka. Jól van tördelve, fel lehet olvasni. A képek és szöveg aránya egyensúlyban van. A figurák eltaláltak.
Nekem a történetből a fülke szó olvastán a 8 személyes zárható ajtajú vasúti fülke ugrott be, de majd letesztelem a vasúti ismereteket tanult tanítványaim gyermeklelkűbbjén a dolgot.
A Flórika nevet olvasva egy virág jutott először eszembe, és abszolút nem szőkének képzelem, a lányom se, mert elnevezte róla a babáját, de sebaj.
Bálint Ágnes azonban messzebbre látott. Flórika, Flóra a megfejtés.
"A botanikában a flóra (többesszámban: flórák vagy florae) fogalomnak két jelentése van. A flóra általános értelemben egy terület (például a Kárpát-medence vagy Magyarország) vagy egy időszak (például a kréta időszak) teljes, elsősorban őshonos növényzete. A flóra alapegysége a faj: egy-egy terület flóráján az ott élő fajok (esetleg faj alatti rendszertani egységek) együttesét értjük. A flóra második jelentése könyv vagy egyéb mű ami egy adott területen vagy időszakban élő növényfaj leírását tartalmazza, lehetővé téve az azonosítást. Néhány klasszikus és modern flóra az alábbiakban kerül felsorolásra.A flóra szó a virágok római istennője Flora nevéből ered. A kifejezés párja az állatvilágban a fauna. A flórát a faunát és az élet más formáit, például a gombákat együttesen biótának nevezik." (http://hu.wikipedia.org/wiki/Fl%C3%B3ra_%28n%C3%B6v%C3%A9ny%29)
Nem is lehetne ennél jobb nevet adni egy virágtündérnek.
A mű keretes, Margit mama, egy idős néni kertjében indul, és Molnár József nyugdíjazott bakter muskátlijai között ér véget.A kis virágtündér alapvető jellemzője a kíváncsiság. Elsőre nem valami vonzó tulajdonság, pláne hallgatózási hajlammal párosulva. Érdeklik az emberek, túlságosan is, mégsem tud semmit róluk.Egy esti hallgatózás után elalszik egy virág kelyhében, s mikor felébred egy vonaton találja magát, ügyetlensége folytán kipottyan a virágból és ott ragad. Szerencsére hamar feltalálja magát, csak nagyon magányos.Szép kis lakást rendez be az utasok elhullajtott dolgaiból, és kedvére hódolhat a hallgatózás szenvedélyének, és rengeteget tanul az emberekről.
Egy hét vonatozás után társra talál, sorstársra, a szó szoros értelmében. Megjelenik a Tücsök. Előtte már volt szó a kalauzról, így szépen látszani kezd a történet végső iránya. De sorra jönnek a meglepetések. Kiderül, hogy a vonaton már lakik valaki, a korommanó, aki egyben varázsló is, életre kelti Flórika rejtekét díszítő kártyalapról a tavaszt. Piroskának nevezi el magát, kényeskedő, pipiskedő a külsőségre sokat adó kis lény, éppen ellenpólusa a szerény, rejtőzködő, fekete korommanónak.
Érdekes lett volna utóbbit kevésbé kedvesre, inkább valóban égő szemű feketére rajzolni. Jobban kidomborítani a feketeségét, de persze gyerekkönyv, és végülis így is bevonzza a Piroska és farkas történetét. Illetve az életre keltett kártyalap a Pygmalion legendát.
Nem hétköznapi fordulat, hogy Piroska a Szív Királyba szeret bele, jó hogy nem a Tök felső Stüszi Vadászába, mert akkor tényleg nem lehetne elhatárolódni Bettelheim Piroska és a farkas elemzésétől.
Mindenesetre érdekes párhuzam, hogy ebben a történetben a "farkas" (korommanó) nyer, övé lesz Piroska, persze mivel gyerekkönyv szigorúan baráti alapon.
Hasonlóan lesz Flórika ellenpólusa a tücsök.Egyrészről behívja A tücsök és a hangya klasszikus történetét, (nagyobb gyerekek rá is ismernek) annál is inkább, mert a Tücsök egyszerre reflektál Flórika házias tulajdonságára. Megjelenése előtt pedig gondosan részletezi a szerző Flórika gyűjtögető hajlamát.
Míg a kis tündér megfigyel, háttérbe húzódik, és csak a konfliktusok elsimításakor lép elő, addig a Tücsök békétlenkedik, pimasz, szemtelen alak, igazi "művész" allűrökkel. El is tűnik, vágyvezéreltségének áldozatául esve. Mikor előkerül sem változik semmit. Mégis ez a "kivagyi alak" lesz, aki helyreállítja a mikrokozmosz megborult rendjét, esélyt ad Piroskának a változásra.Ő az, aki a legtöbbet tudja a bakterházról, és ő biztatja a kis társaságot, hogy induljanak. Igaz megint Flórika kíváncsisága lesz a kiváltó ok, azért indulnak végül, mert a kalauz nyugdíjba megy, és ők (főleg Flórika) szeretnék tudni mi van az ajándékba kapott dobozban. Amit addigra minden figyelmesen hallgató, olvasó gyerek kitalálhatott persze, mert a mikrovilágon túl halad a vasúti fülke térben, időben és történetben egyaránt.
Rengeteg mindent megtudhatunk a vasútról, és az emberekről. Észrevétlenül elsajátíthatjuk az alapvető vasúti kifejezéseket, váltó, vágányok neveit, és egyebeket.
Megtudhatjuk miért bakterház a bakterház, hogy a bakter az pályaőr, a könyvbeli a vasútvonal megszüntetések miatt (ma is milyen aktuális) kalauz lett. Fény derül arra, hogy Molnár József felesége beteg, hogy a gyermekük és unokáik külföldön élnek, sok nagyszülő van ma is így.
És a végére a szereplők barátainkká válnak, épp esendőségükben szerethetők, virágos ösvényt varázsolnak a hóban hazatérő, immár nyugdíjas kalauz elé a hóba, mert karácsony után játszódik a történet vége, ami késő ősszel, szüretkor indul.
A nyelvezetét tekintve egy kifogásom van, a könyv hátoldalán az ajánló végén... nyelvtani hiba.A Pagony kiadót dícséri, hogy a fülszöveg másolója észrevette és javította a hibát.
Szívből ajánlom minden olvasni szerető gyereknek, szülőnek a könyvet, a szereplők olyanok, mint maguk a gyerekek,minden hibájukkal szeretnivalók, a könyv pedig olyan, mint egy női táska, vagy gyerekzseb, tele meglepetéssel. Jó olvasást!
Érdekes lett volna utóbbit kevésbé kedvesre, inkább valóban égő szemű feketére rajzolni. Jobban kidomborítani a feketeségét, de persze gyerekkönyv, és végülis így is bevonzza a Piroska és farkas történetét. Illetve az életre keltett kártyalap a Pygmalion legendát.
Nem hétköznapi fordulat, hogy Piroska a Szív Királyba szeret bele, jó hogy nem a Tök felső Stüszi Vadászába, mert akkor tényleg nem lehetne elhatárolódni Bettelheim Piroska és a farkas elemzésétől.
Mindenesetre érdekes párhuzam, hogy ebben a történetben a "farkas" (korommanó) nyer, övé lesz Piroska, persze mivel gyerekkönyv szigorúan baráti alapon.
Hasonlóan lesz Flórika ellenpólusa a tücsök.Egyrészről behívja A tücsök és a hangya klasszikus történetét, (nagyobb gyerekek rá is ismernek) annál is inkább, mert a Tücsök egyszerre reflektál Flórika házias tulajdonságára. Megjelenése előtt pedig gondosan részletezi a szerző Flórika gyűjtögető hajlamát.
Míg a kis tündér megfigyel, háttérbe húzódik, és csak a konfliktusok elsimításakor lép elő, addig a Tücsök békétlenkedik, pimasz, szemtelen alak, igazi "művész" allűrökkel. El is tűnik, vágyvezéreltségének áldozatául esve. Mikor előkerül sem változik semmit. Mégis ez a "kivagyi alak" lesz, aki helyreállítja a mikrokozmosz megborult rendjét, esélyt ad Piroskának a változásra.Ő az, aki a legtöbbet tudja a bakterházról, és ő biztatja a kis társaságot, hogy induljanak. Igaz megint Flórika kíváncsisága lesz a kiváltó ok, azért indulnak végül, mert a kalauz nyugdíjba megy, és ők (főleg Flórika) szeretnék tudni mi van az ajándékba kapott dobozban. Amit addigra minden figyelmesen hallgató, olvasó gyerek kitalálhatott persze, mert a mikrovilágon túl halad a vasúti fülke térben, időben és történetben egyaránt.
Rengeteg mindent megtudhatunk a vasútról, és az emberekről. Észrevétlenül elsajátíthatjuk az alapvető vasúti kifejezéseket, váltó, vágányok neveit, és egyebeket.
Megtudhatjuk miért bakterház a bakterház, hogy a bakter az pályaőr, a könyvbeli a vasútvonal megszüntetések miatt (ma is milyen aktuális) kalauz lett. Fény derül arra, hogy Molnár József felesége beteg, hogy a gyermekük és unokáik külföldön élnek, sok nagyszülő van ma is így.
És a végére a szereplők barátainkká válnak, épp esendőségükben szerethetők, virágos ösvényt varázsolnak a hóban hazatérő, immár nyugdíjas kalauz elé a hóba, mert karácsony után játszódik a történet vége, ami késő ősszel, szüretkor indul.
A nyelvezetét tekintve egy kifogásom van, a könyv hátoldalán az ajánló végén... nyelvtani hiba.A Pagony kiadót dícséri, hogy a fülszöveg másolója észrevette és javította a hibát.
Szívből ajánlom minden olvasni szerető gyereknek, szülőnek a könyvet, a szereplők olyanok, mint maguk a gyerekek,minden hibájukkal szeretnivalók, a könyv pedig olyan, mint egy női táska, vagy gyerekzseb, tele meglepetéssel. Jó olvasást!
Megjegyzések