2009. december 16., szerda

Anna, Peti és Gergő - kritika

Komáromi Gabriella a gyerekirodalom-elmélet úttörője (Fordulópont 2007/35.) írta le a következő mondatot Marék Veronikáról:  "Folytatható és újra kiadható a Boribon, ahogy ő írja és rajzolja, vagy inkább rajzolja és írja. (Szerencsére tudja ezt a Móra Kiadó, sőt a Ceruza is.) S mintha Marék  Veronikának/Boribonnak utódai is lennének már. Bartos Erika Anna és Peti, valamint Bogyó és Babóca c. könyvsorozatai." In.: Mint a mesében?, Tanulmányok a mese fontosságáról, Pont Kiadó, Bp., 2009. szerk. Szávai Ilona, 54-66.p.) (kiemelés tőlem.)

   Épp a már közölt kis előadásomhoz kerestem anyagot, amikor ezt olvastam. Már egy ideje egyébként is foglalkoztatott Bartos Erika a "nagy átejtés" című mutatványa. De ez a mondat adta a  végső lökést. Egy vallomással illik kezdeni, azt hiszem. Kilenc, nem tévedés 9 darab Anna, Peti és Gergő fekszik előttem az asztalon. A fiammal voltam várandós, amikor ajánlották a Kistestvér érkezik című könyvét.Belenézegettem, elsőre tetszett, megvettük. Innen nem volt megállás. Kilenc darabot sikerült kapni, venni. A gyerek szerette, az apja szívesen mesélte, eleinte én is, költöztünk, az ismerős helyszínek, történetek biztonságot adtak neki. Még az autónk is piros, nekünk is.
És a hátsó borítón olyan nevek díszelegnek ajánlóként, mint Marék Veronika, Vekerdy Tamás, Halász Judit 2-szer, Boldizsár Ildikó, Lackfi János, Berg Judit.
Számomra meggyőző nevek voltak, elaltatták a berzenkedésemet.
Azóta rájöttem, hogy a fent nevezettek jó, ha egyszer végigolvastak egy könyvet. Azt sem túl alaposan. De cáfoljanak meg nyugodtan.

Gyakorló anyaként én viszont napi minimum egyszer egy könyvet szépen hangosan, artikuláltan elolvastam a lányomnak.
Az alapötlet ugyanis valóban zseniális. Létező gyerekek, valóságos(nak tűnő) napjait olvashatjuk, mindenki (budapestiek) által ismert helyszínekről.

És itt kezdeném. Budapesten kívül is van élet, de a legtöbb történet ide van helyezve. Természetesen Anna, Peti és Gergő no meg Apa és Anya a kis piros autójukkal sokat kirándulnak. Szinte minden tájegységen megfordulnak, Lillafüred, Keszthely, Lébény, Debrecen. Gondolom az általam nem ismert részekben van egy Szeged és Pécs környéki mese is. Kicsit hihetetlen, globálisan nézve ismerjük meg kis hazánkat akció.  Lehet, hogy túl gyanakvó vagyok, érzek némi kiadói reklámfogást ebben. A többi történettel nem is lenne baj. Végtére is hógolyózni tulajdonképpen bárhol lehet, mindegy, hogy a dombot egyébként Városligetnek hívják-e vagy sem.

Viszont számomra nagyon is hamar belép beszélő szereplőként a történetbe Gergőke, holott a képek alapján még nem nagyon tud beszélni. És itt dől meg először a mutatvány, mert az én szemfüles lányom a fénykép tanulmányozása után többször megjegyezte, hogy a kisbabák nem is tudnak beszélni. Szóval itt megdőlt a hitelesség látszata. Vagyis nem valós mindennapokat olvashatunk. De ez még önmagában elfogadható lenne. Botorság lenne igaz történeteket elvárni egy mesekönyvtől.

A másik problémám, mint vásárlónak, hogy becsapnak. Vannak a szép hangzatos címek: Irány az iskola, Kistestvér érkezik és Az Iskolás könyvben összesen egy, azaz egy darab történet szól az iskoláról. Holott a 11 kötetet másképp rendezve meg lehetett A Kistestvér érkezikben valamivel jobb az arány két történet szól a 13-ból a testvér születésével kapcsolatos dolgokról. Persze ez is csak rendezés kérdése lenne, rengeteg történet van Gergőről, mikor még kisbaba, és a testvéri viszonyról. Szerintem vagy a címválasztáson kellene az "utánnyomásnál" változtatni, vagy a befejezett sorozatot átrendezni.
A kiadónak ez persze nem érdeke. Csak így félrevezetik a vásárlót.Az Anna-könyv, Peti-könyv, Gergő-könyv sokkal élvezhetőbb a többinél, pontosan emiatt a rendezőelv miatt.

A harmadik problémám az ismétlődések tömkelege. A budakeszi vadasparkban minimum négy történet játszódik. Ami alapvetően nem is lenne baj, csak minden egyes történet első budakeszi kirándulásként van feltüntetve.

És persze a képek is ismétlődnek, hála a számítógépes illusztrációs technikáknak.Elsőre még aranyosak a kerek fejű, pálcikaemberszerű rajzok, háttérben a Gazdálkodj okosan! társasjáték lakásberendezésére emlékeztető stilizált lakással.

"A képanyag teszi élményszerűvé ezt a világot." "Egy másik korjelenség, hogy az elit és tömegkultúra a gyermekkultúra területén is egyre gyorsabban távolodik egymástól. Világszerte jól mutatja ezt a gyermekkönyv-illusztráció:"(a külföldieket most kihagynám de említi Szegedi Katalint)gyermekkönyv-illusztrációival szemben illusztrációival szemben ott van a könnyen érthetőség, tetszetősség, a felfokozott hatásosság jegyében a rendületlen tömegtermelés."

Szerintem aki csak egy Anna, Peti és Gergőt is alaposabban végignézett egyetért abban, hogy sablonos. A szó legszorosabb értelmében. Az első két könyvben még szabálytalanok a figurák, a ruhájukon, és a fejük kissé tojásalakján elég feltűnően észrevehető, aztán tényleg sablonnal dolgozik, mert szép szabályos fejük lesz, és a háttéren is látszik a profi megoldás.A külső borító figyelemfelkeltő, a keménytáblás kötés viszont hanyag, nagyon hamar szétesik. 

Felmerült a kérdés vajon ki "rajzolja" a könyveket. Végtelenül unalmas számomra, de az én problémám. Ez amúgy is a könyvsorozat legkisebb hibája, azt hiszem.

A másik ismétléses problémám, nem csak nekem, minden gyakorló Anna és Peti olvasó szülőnek, hogy kevés kivétellel minden oldalon szerepel az Anna, Peti, Gergőke, Apa és Anya felsorolás.Semmi család, testvérek, a nagyok, a kisebb, legkisebb, vagy bármilyen odaillő behelyettesíthető szó, szinoníma. És mivel a hallgatók nem adják alább 3 mesénél, így hosszútávon hihetetlenül fárasztó, és unalmas. Tudom, hogy a gyerekeknek szüksége van az ismétlődés adta biztonságra, de a választékos szókincsre is, hogy megtanulhassa árnyaltan kifejezni magát az anyanyelvén.Vannak benne kifejezetten jó mesék, amik a valódi élményekből születtek, de a legtöbb erőltetett, na még írjunk valamit. Ellenpéldaként az egyik kedvencem az Annakönyvből a Szeretlek, Peti! című mese. Illetve a Gergőkönyvben a Megvizsgállak! Látszik, hogy mind a kettő valódi élményből született. A szóismétlés is kevesebb, a mondatok is megszerkesztettebbek, és beszerkesztettebbek.

Nyelvi probléma a szóismétlés mellett, a magyar nyelv ismeretének, és helyes alkalmazásának hiánya. Felületes olvasással nem feltűnő, mert az ember automatikusan jól olvassa fel, főleg, ha rendelkezik némi felolvasói rutinnal. Többször előfordul ugyanis, hogy az alanyi ragozás helyett tárgyast használ, pl. megreggelizem, megreggelizek helyett.(Ez sajnos a Bogyó és Babócában is előfordul. A Pagony is lektort spórolt?) A másik "kedvenc" kifejezésem a Játszunk együtt!  részből a Sikló című történetben található: "faragott kőszobrok". A szobor szó jelentése magában foglalja a szobrász által a létrehozására irányuló tevékenységet, vagyis a faragást. Vagyis az említett szókapcsolatnak a karakterszám növelésén túl, semmi értelme.
Az érzelmek kifejezése is kissé egysíkú nyelvi szinten, mindig minden örömteli eseménynél ugrálnak örömükben. Milyen távol áll ez Marék Veronika "Halk neszezéssel szitálni kezdett az eső." Kippkopp a fűben, mondatának zeneiségétől, stilisztikájától!
(Nyugodtan próbálják ki, főleg a borítóra írogató hírességek, hogy felolvasnak 10-15 APG történetet odafigyelve egy lelkes gyereknek, aztán csinálják meg ugyanezt Kippkoppal, Boribonnal... lesz némi különbség.)

Az élménytelenségből, és muszáj-történetekből adódik még egy probléma, helyenként kétségbeejtően hiányzik a lineáris kohézió.
Szintén a Játszunk együtt! című könyv, több meséjében is előfordul,de a Maciparkban jól látszik, hogy a képhez írta a szöveget, nincsenek összefűzve az egyes képhez tartozó leírások. Gondolom ki akarta küszöbölni a továbbmentek, odasétáltak, elérkeztek stb. kifejezések ismételgetését, viszont mindenhol az aranyosnak ható, de helytelen maci kifejezést ismételgeti, és nincs kohéziója a történetnek.
A maci kifejezéssel azért van problémám, mert, ahogy el is mondja, itt kivénhedt medvék laknak főleg, és egy tisztességben megőszült öregúrra sem szoktuk azt mondani, hogy legényke. Maximum legényes, ha jól tartja magát.

Összességében azt gondolom, hogy a lektort nem lett volna szabad megspórolni, aki az említett nyelvi hibákat kijavítja, és a kevesebb több elve alapján inkább csak 5 kötetet kiadni a 11 helyett, de azt tematizálva.
Értékelendő viszont, hogy valódi képeskönyv, a gyerekek mindennapjairól szól,  korhű, például autóval mennek, tömegközlekedést használnak, kukásautót kapnak szülinapra stb. Van benne betegség, hóemberépítés, homokozás, és ami külön tetszik, hogy olykor anya is ideges, és ezt be is vallja.

Legszívesebben azt tenném, amit Merle (Íme, a király!) III. Henrikje tett az imádságoskönyveivel. Kivagdosnám a részeket, és ha nem is házioltárra, de tematizálva a borítókba összerendezném.A stilisztikai, nyelvhelyességi javítást olvasás közben elvégzem magam is.
Kár, nagy kár volt így elrontani ezt a sorozatot.

7 megjegyzés:

Miriamele írta...

Majdnem mindennel egyetértek, amit írtál. Egyetlen kivétel: a megreggelizik ikes ige. Tehát, ha hagyományosan ragozzuk, megreggelizem a ragozása, nem megreggelizek, akkor is, ha nem tárgyas. Manapság ez a változat kihalófélben van, de sokan még mindig helyesebbnek érzik, mint azt hogy megreggelizek. Néhány évvel ezelőtt a megreggelizek változat még hivatalosan is helytelen volt. Ma mindkettő elfogadott.

Pöszke írta...

Köszi, igaz, igaz.

Remélem Marótiné ezt nem olvassa, mert kapnék a fejemre. :D Pedig alaposan belém verte a szintagmatant és egyebeket. :P

banditgirl írta...

Imadom az ilyen alapos konyvajanlokat! Te nagyon tudsz! Pedig nekunk meg meg sincs ez a sorozat, de akkor szelektalva egy-kettot be is szerzek majd, esetleg. Lecike meg ilyeneket irogatni! Sokat tanulok belole.

nretzse, Pöszke írta...

Én az Anna-, és a Peti-könyvet ajánlanám ill. a Gergő-könyvet, ha szabad. Szerintem azok a leginkább összeszedettek. :)

Egyébként ilyenek miatt van a blog. Az ember könyvet akar venni, pláne egyre ritkábban, egyre kevesebbre jut, vagy ritkán jut haza, mint én, s akkor könnyű befürödni, mert mindenhol csak a fülszövegek vannak. Meguntam, elkezdtem ezt írni. )örülök, ha segít vkinek. :D

szepniki írta...
Ezt a megjegyzést eltávolította a blog adminisztrátora.
banditgirl írta...

Poszke, nekem Te es a konyvmutisok alap. Altalatok allitottam ossze a listat, melyet anyukam szorgalmasan kivetelezett, es most otthon orvendezunk a harminc konyvnek (amit majd az ev soran fokozatosan csomagolgatunk ki). Csak a Harisnyass Pippi kar, hogy nem egy nagy konyvben jelent meg, hanem egy kis vekonyka fuzetkeben, feldarabolva...legalabbis ez a legujabb verzio, ugy tunik. En ugyanis mindet egy csokorba fuzve szerettem volna. Na jo, nem nyavogok tovabb. Koszimuszi megegyszer.

Kathleen Kelly írta...

Minden szavaddal egyetértek! Alapvetően aranyos lenne, a Bogyó és Babóca is, de százhuszadjára felolvasva már kissé bárgyúnak hat olykor.
A Babócában is több esetben helytelen a ragozás (nem jól egyeztet alanyt állítmányt), ez engem is borzalmasan zavar, a férjemet is. Mi is javítjuk olvasás közben, nade így kiadni több könyvet... És valóban, úgy tűnik a mennyiség a minőség rovására ment az APG és a BB könyvek esetében is. Én is hiányolom a szebb nyelvi szerkezeteket, és rettenetes, hogy a legtöbb Bogyó és Babóca könyvben is sokszor ugyanazokat a frázisokat használja a szerző. Az APG-ben az Anya, Apa, Anna, Peti és Gergő felsorolás olykor már idegtépő :))) A kislányom amúgy nagyon szereti ezeket a könyveket, azon okokból kifolyólag, amelyeket Te is említettél a bejegyzésben.

Mindezek ellenére nagyon szeretném beszerezni valahogyan a Kistestvér érkezik című kötetet, mert nálunk is érkezik a kistestvér, és ebben a témakörben igen kevés olyan könyv van, ami kisgyeremkek számára érhető, érdekes módon foglalkozik a témával. Esetleg nem tudsz ajánlani valamit?