Thomas a gőzmozdony, avagy mit is néz a gyerek?

Nemrégiben találtam egy érdekes blogrészletet. Egy teljesen más (marketinges) blogról tévedtem oda, megnézni miket ír a hozzászóló. Ez a bejegyzés tetszett.

És elolvasva sokadszor örülök, hogy tévékészülékünk ugyan van, de adás, na az nincs benne.Nem érünk rá tévézni, viccen kívül. Túl sok mesélni-, játszanivalónk van. Ha meg tévé, akkor inkább dvd.

Itt olvashatjátok a teljes bejegyzést. Én kiszedtem a Thomasra vonatkozó írást, illetve hozzászólásokat. Idézőjelbe is teszem, talán nem sértődnek meg az ott blogolók érte.



Blogger:
"A favonatnak talán nincs is rendeltetésszerű használata. A világ egyik legjobb játéka a favonat.

Ellenpéldaként ott van Thomas, a gőzmozdony. Ő nem ilyen. Ő – a mesesorozat szerint – mindig szabályosan dolgozik. Föl se merül benne, hogy értelmesek-e a szabályok.  Ha segít valakinek, egy-egy „deviáns” dízelmozdonynak például, mintha csak azért segítene, hogy a többieket is rendre szoktassa.    Rádásul Thomas mindig készséges. Még ha csaknem szétesik a megerőltetéstől vagy a végtelennek tűnő túlórázástól, akkor is mosolyog a végén. Elégedett, hogy hűen tudta szolgálni az urait.

Thomas mesefilm sorozatként kezdte, de van már belőle könyvsorozat, folyóirat, DVD, felhúzós és elektromos mozdony is. Mert akik Thomast alkották, tudják, hogy a birkaságra egészen csöppnyi korban és folyamatosan kell nevelni az embereket, hasznot húzva a nevelésükből is.

Nem Thomast utálom, hanem a rendszert, amelyik ezt a szerepet szánta neki.

Megyek favonatozni.

Buzzword: A Thomas a gőzmozdony egyrészt nem mesefilm, hanem mesekönyv sorozatként kezdte, másrészt (...) semmi köze a kapitalizmushoz, hiába próbálod beleerőszakolni. Egy angol lelkész írta gyerekkori hobbijáról, a vasutakról. Ennyi. Egy mese. Nem propagandaanyag. Csak egy kedves kis mese. Gyerekeknek.

Strici
@Buzzword: Valóban, először a könyv született meg, Awdry anglikán lelkész írta 1945-ben, saját kisfiának szórakoztatására és annyira sikeres lett a sorozat, hogy Christopher, a fiú folytatta azt. Magyarázatként, nem mentségül szolgáljon, hogy nálunk az 1984-ben készült filmsorozatot mutatták be előbb. De hogy teljesebb legyen a felsorolás, létezik kifestő is.

S bár az alábbi publikációt ma reggel olvastam először - becsszó -, idemásolom, hogy más is észrevette a bibit:

Konzervatív politikai ideológiája és a női nem gyenge jelenléte miatt bírálta egy kanadai tudós a gyerekek kedvencét, a Thomas és barátai című mesét.

Shauna Wilton, az Albertai Egyetem politikatudományi professzora szerint a kis gőzmozdony és barátai körüli történetekben a vonatokra bizony büntetés vár, ha ellenszegülnek vagy ha saját fejük után menve új ötletekkel állnak elő - írta a The Daily Telegraph internetes kiadása (www.telegraph.co.uk).

A politológus a mesében tetten érhető osztálykülönbségekre is rávilágított, szerinte míg a munkások a Sodor-szigeti társadalmi létra alsó fokain foglalnak helyet, addig a vonatok magasabban vannak, a hierarchia élén pedig maga a nagyhatalmú és gazdag Kövér Ellenőr, vagyis Sir Topham Hatt foglal helyet.
Wilton bírálatai ellenére az először az 1940-es években publikált mesének hatalmas rajongótábora van, a W.V. Awdry tiszteletes meséjéből készült rajzfilmsorozatot 130 országban sugározzák.

A kutató érdeklődését is épp a televízióban vetített részek keltették fel. Wilton 23 rész cselekményét, a szereplőket és más szempontokat figyelembe véve elemezte a mesét, vizsgálódásainak eredményeiről egy politikatudományi konferencián számolt be.

Bírálta a történeteteket azért is, mert a 49 karakter között mindössze nyolc "kislány vonat" van. "A lányvonatokat nem festik le feltétlenül rosszabb színben a fiú karaktereknél, de csak másodlagos szerep jut nekik, és gyakran láttatják őket főnökösnek, mindentudónak" - fogalmazott Shauna Wilton, akinek hároméves kislánya maga is nagy Thomas-rajongó.

A tudósnak az sem tetszik, hogy az olyan főhősök mint Thomas, Percy és James "rabszolgaként" dolgoznak a tehetős főnököknek, például a Kövér Ellenőrnek.

Mindenfajta kísérletet, amely a szigorú hierarchiából való kitörésre irányul, hogy a szereplők egyéni befolyásra tegyenek szert, büntetést von maga után. Így van ez az önálló kezdeményezésekkel is - mutatott rá Wilton, aki szerint az önálló akciókat sokszor festik le úgy, mint ami csak rosszul sülhet el. Ez világos megmutatkozása a konzervatív politika ideológiának, "bármilyen változás megzavarja a dolgok természetes rendjét" - vélekedett.

Wilton szerint a mese pozitív politikai értékeket is felvonultat, ilyen például a közösség segítése, a tolerancia és a jó kommunikáció.

grin: Egy rajzfilmesnek szánt dedikációban volt (nem pontos idézet, fejből megy): ..az embernek, aki átérezte Thomas szenvedését, mikor megszelidítették és megtörték akaratát... (when he was being domesticated and his free will broken)

A régi sorozat (amihez csak a youtube-on vagy egyéb féllegális módon lehet hozzájutni), meg gondolom a könyv is egy fokkal értelmesebb történetekből állt.

1-3 éves gyereknek aranyos, mert a történet teljesen irreleváns, a mosolygó és szomorú arcú vonatokat pedig szeretik nézni. Nagyobb gyereknek szerintem is káros, mert a történetek valóban egy konzisztens, és nekem nem tetsző értékrendet sugároznak (azon túl, hogy bárgyúak); de mivel van, aki a gyerekét katonai iskolába küldi, hogy rendet tanuljon belátom, hogy nem vagyunk egyformák.
És a merchandise *borzalmas*. Thomasos tampon meg mosópor is lehet valahol elfekvőben... (De ez minden mesére igaz Star Warstól Shrekig.)"

Eddig a részlet.
Nem szeretnék állást foglalni, mivel összesen egy részt láttam, többre nem is vágyom, én mindenesetre tévé-ügyben ókonzervatív maradok.
A tévé arra való, hogy ha van benne jó műsor, arra bekapcsoljuk, azt megnézzük, és utána a kis piros gombbal kikapcsoljuk. Háttérzajnak nekem jó a csend. :D Vagy valami cd.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

János bácsi keljen fel :)

Fodor Sándor: Csipike -" az elfelejtett" meseregény

Szabó Lőrinc: Lóci meg a számok