Ügyek... tesó meg az ovi

A legtöbb gyermekes családban felmerül a testvér-ügy, projekt, terv, lehetőség. És aztán a „gond”, hogy is mondják el a leendő testvérnek a hírt. 
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy számos barátom, ismerősöm  variációját ismerhetem, és így levonhatom a következtetést, hogy nemre, fajra, korra, származásra, iskolázottságra, mindenféle intelligenciára és tudom is én még mire tekintet nélkül mindenki KÖNYVET keres a témához. 
Szerintem nagyon nem mindegy milyen az a könyv, gondoltam megnézem milyen lehetőségek vannak, mi változott másfél év alatt, (nekem akkor kellett ilyesmi), főleg mert most indult a környezetemben újra a tesó-hullám.  
Közben láttam, hogy hasonló keresés zajlik ovi-könyv ügyben, gondoltam megírom azt is külön bejegyzésben. Hogy kerül ide mégis?  
Az a szomorú nagy magyar valóság, hogy elférnek. Olyan kevesen vannak ezek a könyvek, hogy még össze sem kell húzniuk magukat. Ha bárki ismer a témákban könyvet kérem linkelje, küldje, jegyezze!

Esetleg írja meg a könyvet.  :D

A tesó-könyv lista 

Finy Petra: A tesó-ügy, Pozsonyi Pagony, 2009.   

Illusztrálta: T. Levente Tani 

Ezt én még nem láttam bevallom. Viszont az egyik barátnőm megvette. És otthon beleolvasva el is dugták. Őket ismerve, valószínűleg a nyelvezete miatt tartották túl meghökkentőnek a könyvet.
Még mindig tartja magát (időnként bennem is) egy megkövesedett, (Weöres Sándoron, Benedek Eleken, Marék Veronikán tanult) nyelvi elváráshorizont, amitől bármiféle eltérés gyerekkönyv ügyben devianciának, értékcsökkentőnek minősül. 
Ezt találtam róla: 

"Jelen esetben nem is egyszerű meséről van szó, sokkal inkább egy játékos "testvérváró" tanácsadó kötetről. A Levente Tani rajzaival illusztrált könyvecskében Éles Emma – már tapasztalt nagytestvérként –avatja be a kicsiket abba, mi is történik a terhesség alatt, hogy fejlődik a mama pocakjában az embrió, mi történik, ha világra jön, mikre kell odafigyelni, mi minden változik, és milyen előnyöket jelent a nagyobbaknak egy húg vagy kisöcsi érkezése.
"Szia, Emma vagyok, és ezt a tesó-ügyet szeretném neked elmesélni. Csak hogy tudd, mire számíts, ha veled is megtörténik!" És Emma elmeséli nektek, mi is az a tesó-ügy. Végre egy könyv, ami úgy kezeli a testvér kérdést, ahogy az egy gyerek fejében lejátszódhat. Hiszen egyfelől tényleg remek, ha az embernek testvére születik, ám nem kevés kellemetlenséggel is jár...
Persze, a felnőttek mindig azt hajtogatják, hogy lesz majd kivel játszani, miközben a valóságban egy kistesó eleinte csak üvölt, még éjszaka is, állandóan elveszi mások elől anyát, aki amúgy meglehetősen lestrapált, mióta az öcsi/húg megérkezett. És még játszani sem lehet vele, sőt, ha mikor megnő egy kicsit, a helyzet csak romlik, hiszen szétrombolja azt, amit a nagyobb épített.
Közben meg állandóan azt kell hallgatni, hogy “maradj csöndben, mert alszik”, “vigyázz rá”, meg “te vagy a nagyobb és okosabb, a kicsit nem szabad bántani”.
Finy Petra könyvében a tesókkal kapcsolatos pozitívumok és negatívumok is helyet kaptak. Szellemesen készíti fel a gyereket arra, mi vár rá, ha megérkezik az egyelőre kézzel foghatatlan, anya hasában rejtőző idegen.
Említést tesz a várandós mama érzékenységéről, a szoptatásról és szülésről, az apukák és nagymamák befűzhetőségéről is, de mindezt úgy, hogy a kicsi érzi, bármennyire is vicces, mégiscsak méltatlan lenne a valóságban is visszaélni a helyzettel.
Tomasso Levente Tani illusztrációi pedig csak még tovább fokozzák a hatást: az élénk színű, szimpla, talán kicsit szögletesen geometrikus ábrák segítségével még a legkisebb gyerek is pontosan megértheti, mi is történik körülötte ebben az őrült, zűrzavaros időszakban."

http://www.vatera.hu/a_teso_ugy_finy_petra_pagony_konyv_uj_159820140.html

Kertész Balázs: Berzenke és a Csepűrágók, Móra, 1987.

Berzenke, rendes nevén Péter, mindenen berzenkedik, főleg azon, hogy a szülőknek Kisnyávogós, polgári nevén kistestvér miatt nincs idejük rá. Így feltűnik a színen PaMa (aki két személy). Nincs más hátra Berzenke elindul világgá. De sajnos a világon lakat lóg, és az eső is elered… 

A könyv végére lekerül a világról a lakat, de Berzenke némi világjárás után hazamegy, mert otthon azért jó, és Kisnyávogós is inkább Öcsi, mint macska.Ami nekem nagyon tetszett, hogy a bár nem a testvér kérdés a lényege a könyvnek, hanem a 6-7 évesek lelkivilága-világlelke, vagy éppen mimózavirág lelke, az író néhány szóval remekül és hitelesen leírja a 6-7 évesek érzelmeit a tesóval kapcsolatban is. És az is tetszett, hogy nincs happy end, a világ egyáltalán nem javult meg, minden ugyanolyan maradt, apa ugyanúgy hazacipeli a munkát, és ordít az őt zavaró gyerekkel, az öcs ugyanúgy nyávog, éhes, bekakál, anya éppúgy nem ér rá, és PaMa is tartósan marad, egyvalami mégis változik, Berzenke hozzáállása. Szert tesz a mű végére az ottliki „elnéző, könnyes szeretet”, és a néma szülőnek gyerek is érti a szavát képességére. 

És mivel a Már tudok olvasni sorozatban jelent meg anno, az olvasni már éppen tudó gyereknek is biztos sikerélmény.

Bálint Ágnes: Mazsola és Tádé

1965, 1968, 1973 Móra, 1997 Harmatfű, 2000, 2003, 2005 Holnap Kiad

Bizonyára néhányan most meglepődtek. Szerintem a legjobb könyv, dvd a témában, a gyerekek 2,5-3 éves kortól különösebb gond nélkül megértik a metaforikus nyelvezetet, és az amúgy nem túl bonyolult szimbólumrendszert.

A könyv több kiadásban is elérhető, legutoljára a Holnap kiadó adta ki, ami engem zavar, hogy mivel szerintem hasonmás kiadás, nem jelöli az eredeti kiadásokat, sőt azt sem, hogy a kiadó maga is háromszor adta ki.

A másik megjegyzendő, hogy a DVD és a könyv bár ugyanazokat a címeket tartalmazza a leírt mese sokszor másképp végződik, bővebb. (A férjem például pont ezért nem is hajlandó felolvasni). Nekem szimpatikus ez a megoldás, lássuk be írásban azért több a lehetőség a cselekményformáláshoz, mint bábfigurákkal, ahol az időkerettel is gazdálkodni kellett.

A kedvenceim belőle:  

• Vigyük haza! Manócska beadja a derekát, és az első döbbenet: „Hát engem… engem nem viszel?”„Te már nagy vagy Mazsola! Nagy és nehéz. Fogd az ernyőt és gyere utánunk!” 
•  Tádé mindig alszik, nem lehet vele játszani Mazsola mindenhová cipeli magával Tádét Manócska intelmei ellenére, így aztán akkor is vinni kell, mikor nem akarja. Szépen be is rakja egy gödörbe.     
• De az osztozkodással is foglalkozik lapulevél köpönyeg, sárgarépa (Manócska első következetlensége a mese folyamán)   Eszménykép, avagy aki másnak vermet ás… (ez nálunk is de sokszor elhangzik!)
• És a legjobb a vége a Hol az a Tádé?

És egyet kivéve végére is értünk legjobb tudomásom szerint a sornak.

Az utolsó azonban az ovi téma kezdőkötete is.

Sokszor volt már szó ezen a blogon Bartos Erika: Anna, Peti és Gergőjéről, a negatívumokat most hagyom is.

Jelen pillanatban ugyanis az a helyzet, hogy ő az, aki a kérdéskörökkel foglalkozik, feldolgozza.

A tesó történetekben ott van a szoptatás, hasfájás, sétáltatás, babakocsi kérdés, ki a kicsi, ki a nagy, a kisbabákra vigyázni kell, a kicsik nem játékok, mint téma.

 De mivel három testvérről szól a 11 kötet, így ez a téma mindenhol megjelenik. A legjobban sikerült, és szerintem leginkább hiánypótló kötete a Megmondalak! című. Óvodával az Irány az óvoda! foglalkozik. De a Peti-könyvben is találhatunk történeteket, bár csak érintőlegesen.

	tesó	óvoda
Kistestvér érkezik	Kistestvér érkezik,	-
Irány az iskola!	Gergő mindent tönkretesz	-
Játsszunk együtt!	Gergő nem játékszer, Enyém	-
Családi fészek	Én leszek az első	-
Süss fel Nap!	-	-
Megmondalak!	az összes	-
Anna-könyv	Nagytestvér leszek! Szeretlek Peti!	-
Peti-könyv	Dinós könyv	érintőlegesen: Iskola, Góóól!
Gergő-könyv	Testvérek	Cseréljünk!

Az ovi-könyv lista

Finy Petra: Az ovi-ügy, Pozsonyi Pagony, 2009. 

Pagony ajánló: 

„Szia, Emma vagyok, és a tesó-ügy után megint el szeretnék Neked mesélni valamit. Erről az ovi-dologról lenne szó. Mert azért ez sem annyira sima ügy, mint azt gondolná az ember." Finy Petra - a testvérszületés után - most azt mutatja be frappánsan, viccesen és mély gyerekismerettel, hogy mi minden jó az oviban, mi okozhat problémát, és mi az, ami után majd bátran vágyakozhat a kistesó.

Kormos István: Vackor, Osiris, 2006.

Klasszikusa a témának. Mondjuk én mindig megmosolygom, hogy miért megy Vackor óvodába, hát mert mindig elcsatangol, és az óvónéniknek kell rendre nevelniük.

Janikovszky Éva: Már óvodás vagyok, Móra, 2007.

Jelen esetben ez a kötet a mezőny első helyezettje (nálam), bár maga az óvodaleírás már nem felel meg a mai kor óvodáinak, és az óvodások is mások, mint Dani és Pöszke (:D), de a beilleszkedés, csoportdinamika és fejlődésleírás tekintetében, nem beszélve a nyelvi és szépirodalmi értékéről a szövegnek messze az első.

Meg a figurák is szerethetőek. És ami szerintem még fontos, hogy a gyerekek tovább mennek iskolába, és ott előkerül az évvesztesség kérdésköre is, ami lássuk be elég fontos dolog, ha az embertől a legjobb barátja marad így el majdan.

Szepes Mária: Pöttyös Panni (az óvodában), Móra, 2007.

Nekem a Zsákbamacska van meg, de már gyerekként sem szerettem. Most felnőttként már tudom, hogy az illusztrációk keltettek bennem viszolygást. De a történetekben is érzek valami szándékolt didaktikát, szájbarágós erkölcsi tanulságot.

Mindezzel együtt tudom, hogy sokak kedvence, és a mai gyerekek egy része is szereti. Az óvodai életet, baráti kapcsolatokat jól bemutatja, átélhetővé teszi az óvodások számára. Talán néhányuknál (mivel az óvodai rendszer sok helyen maradt, tán még a macikávé és pöttyös bögre is) megvan az a bizonyos aha élmény is. Aha, nálunk is így van.

A diafilmek között is találunk kissé avult, de még mindig használható

Első nap az óvodában http://www.pagony.hu/images/products_big/5858.jpeg 

A megszökött játékok http://www.pagony.hu/images/products_big/7703.jpeg

És ezzel a mai tudásom alapján a sor végére is értem. Hihetetlenül lehangoló az eredmény. Ugyan mást akartam hozni, de a jövő hétre megnézem inkább mi a helyzet errefelé.

Versekben nincs akkora hiány. Kilistáztam a Friss tinta vonatkozó címeit:
Oravecz Imre: óvónéni otthona
Ranschburg Jenő: Első nap az óvodában
Lackfi János: Felhőevő Dorottya
Kiss Ottó: A játékban az az igazságos
Kántor Péter: Fekete Gáspár
Kukorelly Endre: Gyűjteni
Lackfi János: Dorottya, a fővezér
Kukorelly Endre: Rengeteg
Rnschburg Jenő: Különbség
Lackfi János: Johanna és a fiúvécé
Margit és a tornaóra