2010. február 4., csütörtök

Ügyek... tesó meg az ovi


A legtöbb gyermekes családban felmerül a testvér-ügy, projekt, terv, lehetőség. És aztán a „gond”, hogy is mondják el a leendő testvérnek a hírt. 
Abban a szerencsés helyzetben vagyok, hogy számos barátom, ismerősöm  variációját ismerhetem, és így levonhatom a következtetést, hogy nemre, fajra, korra, származásra, iskolázottságra, mindenféle intelligenciára és tudom is én még mire tekintet nélkül mindenki KÖNYVET keres a témához. 
Szerintem nagyon nem mindegy milyen az a könyv, gondoltam megnézem milyen lehetőségek vannak, mi változott másfél év alatt, (nekem akkor kellett ilyesmi), főleg mert most indult a környezetemben újra a tesó-hullám.  
Közben láttam, hogy hasonló keresés zajlik ovi-könyv ügyben, gondoltam megírom azt is külön bejegyzésben. Hogy kerül ide mégis?  
Az a szomorú nagy magyar valóság, hogy elférnek. Olyan kevesen vannak ezek a könyvek, hogy még össze sem kell húzniuk magukat. Ha bárki ismer a témákban könyvet kérem linkelje, küldje, jegyezze!
Esetleg írja meg a könyvet.  :D

A tesó-könyv lista 

Finy Petra: A tesó-ügy, Pozsonyi Pagony, 2009.   
Illusztrálta: T. Levente Tani 
Ezt én még nem láttam bevallom. Viszont az egyik barátnőm megvette. És otthon beleolvasva el is dugták. Őket ismerve, valószínűleg a nyelvezete miatt tartották túl meghökkentőnek a könyvet.
Még mindig tartja magát (időnként bennem is) egy megkövesedett, (Weöres Sándoron, Benedek Eleken, Marék Veronikán tanult) nyelvi elváráshorizont, amitől bármiféle eltérés gyerekkönyv ügyben devianciának, értékcsökkentőnek minősül. 
Ezt találtam róla: 
"Jelen esetben nem is egyszerű meséről van szó, sokkal inkább egy játékos "testvérváró" tanácsadó kötetről. A Levente Tani rajzaival illusztrált könyvecskében Éles Emma – már tapasztalt nagytestvérként –avatja be a kicsiket abba, mi is történik a terhesség alatt, hogy fejlődik a mama pocakjában az embrió, mi történik, ha világra jön, mikre kell odafigyelni, mi minden változik, és milyen előnyöket jelent a nagyobbaknak egy húg vagy kisöcsi érkezése.
"Szia, Emma vagyok, és ezt a tesó-ügyet szeretném neked elmesélni. Csak hogy tudd, mire számíts, ha veled is megtörténik!" És Emma elmeséli nektek, mi is az a tesó-ügy. Végre egy könyv, ami úgy kezeli a testvér kérdést, ahogy az egy gyerek fejében lejátszódhat. Hiszen egyfelől tényleg remek, ha az embernek testvére születik, ám nem kevés kellemetlenséggel is jár...
Persze, a felnőttek mindig azt hajtogatják, hogy lesz majd kivel játszani, miközben a valóságban egy kistesó eleinte csak üvölt, még éjszaka is, állandóan elveszi mások elől anyát, aki amúgy meglehetősen lestrapált, mióta az öcsi/húg megérkezett. És még játszani sem lehet vele, sőt, ha mikor megnő egy kicsit, a helyzet csak romlik, hiszen szétrombolja azt, amit a nagyobb épített.
Közben meg állandóan azt kell hallgatni, hogy “maradj csöndben, mert alszik”, “vigyázz rá”, meg “te vagy a nagyobb és okosabb, a kicsit nem szabad bántani”.
Finy Petra könyvében a tesókkal kapcsolatos pozitívumok és negatívumok is helyet kaptak. Szellemesen készíti fel a gyereket arra, mi vár rá, ha megérkezik az egyelőre kézzel foghatatlan, anya hasában rejtőző idegen.
Említést tesz a várandós mama érzékenységéről, a szoptatásról és szülésről, az apukák és nagymamák befűzhetőségéről is, de mindezt úgy, hogy a kicsi érzi, bármennyire is vicces, mégiscsak méltatlan lenne a valóságban is visszaélni a helyzettel.
Tomasso Levente Tani illusztrációi pedig csak még tovább fokozzák a hatást: az élénk színű, szimpla, talán kicsit szögletesen geometrikus ábrák segítségével még a legkisebb gyerek is pontosan megértheti, mi is történik körülötte ebben az őrült, zűrzavaros időszakban."
http://www.vatera.hu/a_teso_ugy_finy_petra_pagony_konyv_uj_159820140.html


Kertész Balázs: Berzenke és a Csepűrágók, Móra, 1987.
Berzenke, rendes nevén Péter, mindenen berzenkedik, főleg azon, hogy a szülőknek Kisnyávogós, polgári nevén kistestvér miatt nincs idejük rá. Így feltűnik a színen PaMa (aki két személy). Nincs más hátra Berzenke elindul világgá. De sajnos a világon lakat lóg, és az eső is elered… 
A könyv végére lekerül a világról a lakat, de Berzenke némi világjárás után hazamegy, mert otthon azért jó, és Kisnyávogós is inkább Öcsi, mint macska.Ami nekem nagyon tetszett, hogy a bár nem a testvér kérdés a lényege a könyvnek, hanem a 6-7 évesek lelkivilága-világlelke, vagy éppen mimózavirág lelke, az író néhány szóval remekül és hitelesen leírja a 6-7 évesek érzelmeit a tesóval kapcsolatban is. És az is tetszett, hogy nincs happy end, a világ egyáltalán nem javult meg, minden ugyanolyan maradt, apa ugyanúgy hazacipeli a munkát, és ordít az őt zavaró gyerekkel, az öcs ugyanúgy nyávog, éhes, bekakál, anya éppúgy nem ér rá, és PaMa is tartósan marad, egyvalami mégis változik, Berzenke hozzáállása. Szert tesz a mű végére az ottliki „elnéző, könnyes szeretet”, és a néma szülőnek gyerek is érti a szavát képességére. 
És mivel a Már tudok olvasni sorozatban jelent meg anno, az olvasni már éppen tudó gyereknek is biztos sikerélmény.
Bálint Ágnes: Mazsola és Tádé
1965, 1968, 1973 Móra, 1997 Harmatfű, 2000, 2003, 2005 Holnap Kiad
Bizonyára néhányan most meglepődtek. Szerintem a legjobb könyv, dvd a témában, a gyerekek 2,5-3 éves kortól különösebb gond nélkül megértik a metaforikus nyelvezetet, és az amúgy nem túl bonyolult szimbólumrendszert.
A könyv több kiadásban is elérhető, legutoljára a Holnap kiadó adta ki, ami engem zavar, hogy mivel szerintem hasonmás kiadás, nem jelöli az eredeti kiadásokat, sőt azt sem, hogy a kiadó maga is háromszor adta ki.
A másik megjegyzendő, hogy a DVD és a könyv bár ugyanazokat a címeket tartalmazza a leírt mese sokszor másképp végződik, bővebb. (A férjem például pont ezért nem is hajlandó felolvasni). Nekem szimpatikus ez a megoldás, lássuk be írásban azért több a lehetőség a cselekményformáláshoz, mint bábfigurákkal, ahol az időkerettel is gazdálkodni kellett.
A kedvenceim belőle:  
  • Vigyük haza! Manócska beadja a derekát, és az első döbbenet: „Hát engem… engem nem viszel?”„Te már nagy vagy Mazsola! Nagy és nehéz. Fogd az ernyőt és gyere utánunk!” 
  •  Tádé mindig alszik, nem lehet vele játszani Mazsola mindenhová cipeli magával Tádét Manócska intelmei ellenére, így aztán akkor is vinni kell, mikor nem akarja. Szépen be is rakja egy gödörbe.     
  • De az osztozkodással is foglalkozik lapulevél köpönyeg, sárgarépa (Manócska első következetlensége a mese folyamán)   Eszménykép, avagy aki másnak vermet ás… (ez nálunk is de sokszor elhangzik!)
  • És a legjobb a vége a Hol az a Tádé?

És egyet kivéve végére is értünk legjobb tudomásom szerint a sornak.
Az utolsó azonban az ovi téma kezdőkötete is.

Sokszor volt már szó ezen a blogon Bartos Erika: Anna, Peti és Gergőjéről, a negatívumokat most hagyom is.
Jelen pillanatban ugyanis az a helyzet, hogy ő az, aki a kérdéskörökkel foglalkozik, feldolgozza.
A tesó történetekben ott van a szoptatás, hasfájás, sétáltatás, babakocsi kérdés, ki a kicsi, ki a nagy, a kisbabákra vigyázni kell, a kicsik nem játékok, mint téma.
 De mivel három testvérről szól a 11 kötet, így ez a téma mindenhol megjelenik. A legjobban sikerült, és szerintem leginkább hiánypótló kötete a Megmondalak! című. Óvodával az Irány az óvoda! foglalkozik. De a Peti-könyvben is találhatunk történeteket, bár csak érintőlegesen.

tesó
óvoda
Kistestvér érkezik
Kistestvér érkezik,
-
Irány az iskola!
Gergő mindent tönkretesz
-
Játsszunk együtt!
Gergő nem játékszer, Enyém
-
Családi fészek
Én leszek az első
-
Süss fel Nap!
-
-
Megmondalak!
az összes
-
Anna-könyv
Nagytestvér leszek! Szeretlek Peti!
-
Peti-könyv
Dinós könyv
érintőlegesen: Iskola, Góóól!
Gergő-könyv
Testvérek
Cseréljünk!


Az ovi-könyv lista

Finy Petra: Az ovi-ügy, Pozsonyi Pagony, 2009. 
Pagony ajánló: 
„Szia, Emma vagyok, és a tesó-ügy után megint el szeretnék Neked mesélni valamit. Erről az ovi-dologról lenne szó. Mert azért ez sem annyira sima ügy, mint azt gondolná az ember." Finy Petra - a testvérszületés után - most azt mutatja be frappánsan, viccesen és mély gyerekismerettel, hogy mi minden jó az oviban, mi okozhat problémát, és mi az, ami után majd bátran vágyakozhat a kistesó.
Kormos István: Vackor, Osiris, 2006.
Klasszikusa a témának. Mondjuk én mindig megmosolygom, hogy miért megy Vackor óvodába, hát mert mindig elcsatangol, és az óvónéniknek kell rendre nevelniük.


Janikovszky Éva: Már óvodás vagyok, Móra, 2007.
Jelen esetben ez a kötet a mezőny első helyezettje (nálam), bár maga az óvodaleírás már nem felel meg a mai kor óvodáinak, és az óvodások is mások, mint Dani és Pöszke (:D), de a beilleszkedés, csoportdinamika és fejlődésleírás tekintetében, nem beszélve a nyelvi és szépirodalmi értékéről a szövegnek messze az első.
Meg a figurák is szerethetőek. És ami szerintem még fontos, hogy a gyerekek tovább mennek iskolába, és ott előkerül az évvesztesség kérdésköre is, ami lássuk be elég fontos dolog, ha az embertől a legjobb barátja marad így el majdan.

Szepes Mária: Pöttyös Panni (az óvodában), Móra, 2007.
Nekem a Zsákbamacska van meg, de már gyerekként sem szerettem. Most felnőttként már tudom, hogy az illusztrációk keltettek bennem viszolygást. De a történetekben is érzek valami szándékolt didaktikát, szájbarágós erkölcsi tanulságot.
Mindezzel együtt tudom, hogy sokak kedvence, és a mai gyerekek egy része is szereti. Az óvodai életet, baráti kapcsolatokat jól bemutatja, átélhetővé teszi az óvodások számára. Talán néhányuknál (mivel az óvodai rendszer sok helyen maradt, tán még a macikávé és pöttyös bögre is) megvan az a bizonyos aha élmény is. Aha, nálunk is így van.



A diafilmek között is találunk kissé avult, de még mindig használható

És ezzel a mai tudásom alapján a sor végére is értem. Hihetetlenül lehangoló az eredmény. Ugyan mást akartam hozni, de a jövő hétre megnézem inkább mi a helyzet errefelé.

Versekben nincs akkora hiány. Kilistáztam a Friss tinta vonatkozó címeit:
Oravecz Imre: óvónéni otthona
Ranschburg Jenő: Első nap az óvodában
Lackfi János: Felhőevő Dorottya
Kiss Ottó: A játékban az az igazságos
Kántor Péter: Fekete Gáspár
Kukorelly Endre: Gyűjteni
Lackfi János: Dorottya, a fővezér
Kukorelly Endre: Rengeteg
Rnschburg Jenő: Különbség
Lackfi János: Johanna és a fiúvécé
Margit és a tornaóra



5 megjegyzés:

Kimmel Brigi írta...

Sajnos nekünk nincs meg, de tesóváráshoz kifejezetten ajánlják:
- Marie-Claude Monchaux: A sehány éves kislány
Bővebb infó: http://www.pagony.hu/index.php?page=author&authorid=297

Pöszke írta...

Brigi, köszi. :)
Az inkább a szülés, baba fejlődéséhez hasznos. Nekünk megvan.
Arról egy árva hang sincs benne milyen az, ha a tesó testi valóságában jelen lesz a családban.
Én az utóbbiakat gyűjtöttem.

Pöszke írta...

És ezt e-mailben kaptam. (Bocsánat a személyes dolgokat kívágtam)


"Olvastam a blogodat.
A kistestvérrel kapcsolatban, most gyerekemnél az a legfőbb kérdés, hogyan néz ki a pocimban a baba (meg persze, hogyan került oda, hogy jön ki - de ezek már régebbi kérdéskörök). Van egy könyvünk, a címe:
Lennart Nilsson - Lars Hamberger: Gyermek születik (Geographia Kiadó, 2004)
Ebből mutogattunk nekik képeket. Természetesen cenzúrázva, mert azért vannak benne olyanok is, amik nem gyerekszemnek valók. Az új technológiák alkalmazása ebben az esetben is hasznosnak bizonyul...

A másik könyv, ami szerintem nagyon, de nagyon jó:
Grethe Fagerström: Peti, Ida és Picuri (Móra Ferenc Ifjúsági Könyvkiadó, 1987)
Sajnos ez már nincs meg, és nem is lehet kapni.
Bár még az én gyerekeim a teljes történethez kicsik, de mégis örülnék, ha megtalálnánk .

Nálunk nagy sláger a Vackor, a piszén, pisze... És én is szívesen olvasom! :)"

Makkai Kinga írta...

Marék Veronika: Öcsi és bátyó
Weninger: Pauli

Judit írta...

Pöszke,
vajon ki írta, amit A Tesó-ügyről idéztél? Kíváncsi lennék!