Gyerekirodalmi Híradó 3.

Megjelent a Gráci Magyar Hírlevél áprilisi száma.

Az április szeszélyes hónap, épp mint a múzsa. Ezért, és mert közeledik a ballagás, ahol hagyományosan versesköteteket (is) szoktunk ajándékozni, úgy gondoltam versesköteteket és költőket ajánlok.
A mai kortárs gyermekköltészetet jó pár név fémjelzi, méghozzá legalább olyan magas nívón, mint a korábbiakban Weöres, Zelk, Kormos István és a többiek.
Aki nem szeretne mellényúlni, annak antológiát javaslok. A Friss tinta!, a Cini, cini muzsika folytatásának készült, de jóval több lett annál. Minden fontos kortárs alkotó szerepel benne, képet kaphatunk róluk, és kedvencet választva kinyílhat az út a mai, modern (de nem érthetetlen) költészet felé. Az illusztrátora Takács Mari, aki Kovács András Ferenc Hajnali csillag peremén  című kötetét is illusztrálta, tökéletes műalkotássá téve vele a könyvet. Az utóbbi versgyűjteménybe, 152 oldalra rengeteg szöveg került, mégsem a teljes KAF gyerekversek. A művek sokfélék, megtalálható köztük az elvált apa távollévő és másik, vele élő, lányához íródott versei; az állatos versek, pl. Egy pettyes pettymeg, Molyocska, de a nem óvodából, hanem a maturára ballagók is próbára tehetik magukat a Weöres rájátszásokkal.
Takács Mari neve fűzi a sorba Pungor Andrást, aki az újságírás mellett engedett a szeszélyes múzsa és a lánya régi-régi kérésének. Hogyismondják címmel a Háttér Kiadónál jelent meg a kötete 2009 novemberében, amiben a kicsiknek az alliteráló zenei versek jelentik az örömöt, a nagyoknak emellé a tudat, hogy a versek címzettje egy 18 éves.
De maradjunk a nagyoknál (a kisebbeknek szóló kötetekről külön cikk készül). Nekik szól Lackfi János - Vörös István Az apám kakasa. A cím nem véletlen, a kötetben a nagyjából 150 klasszikus vers mellett ott áll mindkét költő át/utó/újra/továbbirata. Ez így mind együtt. Kicsit hasonlít Karinthy Így irtok ti-jére, de más, több annál.
Arany János Családi kör című verse ihlette alkotások utolsó versszakát hoztam. Az eredetit nem, azt mindenki ismeri.
„Egy óra, két óra… az ég sem világit,
kezdi hunyorgatni szmogos szempilláit.
A gyermek felébred, - kiszalad vécére,
a földön fekszik az anyja köténye.
A házmester alszik, senki nem láthatja,
a leesett ruhát helyére akasztja.
Iszik egy kis tejet, talpnyoma a kövön
ott marad pár percig. A sötétnek köszön.
Gyéren szól a város, s rá kicsiket gondol;
közbe-közbe csupán a cirkó dorombol.
Majd a földre hintik az első busz hangját,
bejárja az álmok rázós birodalmát.” 
(Vörös István)
„Jó későre jár már, mars mindenki ágyba!
Még most következik néhány mini-dráma.
- Ki mosott már fogat, hajat, kezet, mindent?
Holnap korán keltek, ne olvasd a könyved!
A számítógéped kapcsold ki, fiacskám!
Kicsiknek lesz mese, de alvás jön aztán!
Tücsök darálja most a mákos sötétet:
Álmot termelgetnek az agy nevű gépek.”
(Lackfi János)
Lackfi Jánosnak szerencsére jópár kötete kiadót talált, állandó illusztrátora Molnár Jacqueline. A honlapján pedig Buda György fordításában néhány verse németül is olvasható.
Jó ajándék lehet Varró Dániel Túl a Maszat-hegyen című kötete. Amellett, hogy jó a történet, a modern elemeket megfelelően elegyíti a klasszikus dramaturgiához, tele van, (talán kissé zsúfolt is) nyelvi leleményekkel, verstani játékokkal, rájátszásokkal. A műből készült hangoskönyvhöz Mácsai Pál adta szívét-lelkét, humorát. A Presser Gábor által szerzett musical pedig szerintem kihagyhatatlan, elég indokként csak Garas Dezsőt, mint mesélőt, vagy Benedek Miklóst, mint náthás, bocsánat „dáthás, angol költőt” említeni. Természetesen kapható CD-n. 
A férfiak után jöjjön két női költő, a Nemes Nagy Ágnes mellé immár felsorakozott Tóth Krisztina.
A Csimota kiadónál megjelent Londoni mackók című kötetéhez kis bőrönd is tartozik, ideális kicsi gyerekek számára. Jól el lehet ballagni vele. Ugyancsak ő a szerzője az Állatságoknak, azaz az állatos verseknek, telve nyelvi leleményekkel. Természettudományos pontosságot ne várjon senki, de azt megtudhatjuk mi az a fossza és aguti.
Érdemes keresni a köteteit, mert szerencsére Marci fia elegendő témát szolgáltat a gyerekköltészet gazdagításához. 
Szabó T. Annával, és a már említett Varró Dániellel jegyzik a Kerge ABC A böngészője lehet, hogy nem képes ezt a képet megjeleníteni.
című verseskötetet. „A versekben a létező, vagy kitalált állatok neveinek kezdőbetűi megegyeznek a magyar abc negyvennégy betűjével. Az óvodákban és iskolákban is hasznosan forgatható könyv jelentősége, hogy összeköti az óvodában tanultakat az iskolában elsajátítható ismeretekkel. Ezért az izgalmas képek mellett a gyerekek könnyen felismerhetik és megtanulhatják a kis- és nagybetűket egyaránt.“ (Pagony)
Szabó T. Anna azonban nem gyerekversköltő, így a gyermekversei antológiákban találhatók. Pl:
Friss tinta! Kerge ABC, Formák a tubusból.
Természetesen ezzel korántsem merült ki a mai magyar gyerekköltészet kincsestára, hiszen Szilágyi Ákosról, Miklya Zsoltról, László Noémiről szót sem ejtettem, a felsorolt alkotók, különösen Lackfi János sem egy kötetes alkotók, de a témához illőket próbáltam csokorba fogva átnyújtani a matura, és ballagások közeledtével.
A csokor azonban nem lehet teljes Kiss Ottó nélkül. A József Attila-díjas költő 2003.-ban megkapta az Év gyerekkönyve-díjat  (Lackfi János 2009,2008,2004; KAF 2007, Varró Dániel 2003) a Csillagszedő Márió című kötetéért, ami Clemens Prinz fordításában Mario, der Sternensammler címen németül is olvasható, így az osztrák ballagók is kaphatnak a verseskötetet, magyar szerzőtől.
A kötet svéd gyerekverses költeményekből áll, amelyek lányhangon mesélik el egy család, és egy válás történetét, gyerekszemmel. A következő kötetek az Emese almája és a Nagypapa távcsöve fiúhangon tolmácsolják egy szerelem, illetve a két hetes nagyszülői látogatás történetét.
„Itt vannak a nagyiék, megjöttek!
Két hétre.
Fogalmam sincs,
Hogy mit lehet majd velük addig csinálni.”
Persze a kötet végére kiderül.
De, hogy nem csak svéd gyerekverseset tud a költő, álljon itt példának kettő a kedvenc Kiss Ottó verseim közül.
És bár most nem kapható, de Szerintem mindenki maradjon otthon vasárnap délután (Kiss Ottó-Baranyai András) és olvasson verseket. 

Hinta
Amikor én beülök,
mögöttem áll, aki lök.

Azt mondd meg, ki löki őt,
honnan veszi az erőt?

Ha hintát löksz, meglöknek?
Áll valaki mögötted?



Anyukám szép
Anyukám csodaszép asszony,
apukám hozezért passzol.
Ha megyek vele én, látnak,
nem adom soha őt másnak.

Anyukám csodaszép asszony,
apuhoz csakis ő passzol.
Egyedül vagyok én gyermek
- asziszem, valahol nyertek.

(A verseket Kiss Ottó engedélyével a blogjáról másoltam.)

http://www.lackfi-janos.hu

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

János bácsi keljen fel :)

Fodor Sándor: Csipike -" az elfelejtett" meseregény

Szabó Lőrinc: Lóci meg a számok