2010. május 29., szombat

Gyerekirodalmi Híradó 5. és egy kis +

Először is köszönöm azok bizalmát, akik gyerekkönyv ajánlás kapcsán hozzám fordultak. Nagy öröm számomra, hogy itt is ajánlhatom az egyszervolt.hu portálon zajló szavazás eredményét a közönséglistát, a húsz szakmai szervezet által összeállított szakmai listát, és az ezeket összehangoltan tartalmazó abszolút listát, amely az elmúlt 10 év 50 legjobbnak ítélt gyerekkönyvét tartalmazza. A könyvekről rövid ajánlókat is lehet ugyanott olvasni.

Én egy olyan friss megjelenésű könyvet szeretnék ajánlani, ami a következő 10 év legjobb 50 könyve között biztosan benne lesz
Módra Ildikó: Trapp – Talált állatok osztálya a Naphegy kiadótól.
Az illusztrátor Szalma Edit szabad kezet kapott a kiadótól, így majd két évbe telt a könyv elkészítése, de aki a kezébe veszi, tudja, hogy megérte. Már a külsejében is különleges, a meleg piros színe hívogató, a mérete és súlya pedig albumra emlékeztet, olyan albumra, amely emlékeket, történeteket őriz, pillanatfelvételeket a múltból, és helyet a jelen történetei számára.
S valóban, Trapp, egy ló, visszaemlékezéseit olvashatjuk a könyv lapjain. Utolérte őt és a cirkuszt, ahol nem csupán dolgozott, hanem családra, barátokra lelt, a vég a globalizáció és a tévé miatt. Trapp maga is majdnem mészárszékre, de aztán inkább lóvásárra kerül, innen pedig szerencsés (ám nem is annyira) véletlennek köszönhetően a Talált Állatok Osztályára jut.
Itt társakra, barátokra lel, és persze hallgatóságra. Minden emlék segít egy jelenbeli probléma, életút megoldásában. Így békél meg önmagával és szerepével Roki, a török kakas, a Nyakas Kakasok együttes sztárja, így talál anyai hivatására és önmagára Antónia a kacsa, aki kiskorában hallotta A rút kiskacsa című mesét, és azóta is várja, hogy hattyú legyen.
Néhány emlék az álom ködén át dereng fel, az új barátok nem tudhatnak a fájdalmas emlékekről, Liliről, Trapp legjobb barátjáról. Nekünk, magyaroknak, mint lovas nemzetnek nem kell magyarázni, mennyire összenőhet ló és ember, Trapp és Lili. A cirkusz napja azonban leáldozott, és egy időre a barátok kapcsolatának is befellegzik, de mire Trapp beilleszkedik, addigra a felhők is elvonulnak.
Külön említést érdemel Sziszifusz, a karthauzi kék macska, akinek nemcsak a szőre, a vére is kék, ennek megfelelően kissé sznob a klasszikus műveltsége miatt. Előző gazdája ugyanis egy latintanár volt.
Szerencsésen ellenpontozza őt a két kutya, Vilma, aki fiú, és nem akar a városba költözni a gazdáival, így kóborol, míg el nem találja egy eltévedt golyó. Ő lesz a pajta, azaz a Talált Állatok Osztályának őre. Aletta, aki gyáva, pont annyira, mint Óz oroszlánja.
A szöveg a felolvasó felnőtt számára is tartogat meglepetéseket a klasszikus mesékre tett nyílt, vagy rejtett utalások formájában, erre erősít rá zseniálisan az első fejezet nyitóképe a trójai falóról.
Az album nézegetésre, olvasásra, továbbmesélésre való. Vegyétek kézbe, lapozzátok olyan szeretettel, ahogy ezt Módra Ildikó, Szalma Edit és a Naphegy Kiadó adja. A folytatás reméljük nem késik soká. A reménykedésre okot a szerzővel készült interjú szolgáltat.

Eddig a cikk, a terjedelmi korlátok miatt.
A mű további érdekessége, a rejtett didaktika, visszakapcsolás a fabulák, tanító mesék hagyományához. Trapp történetei a cirkusz világából példázatok, amelyek megoldást kínálnak a talált állatok osztályának lakói számára is.
Például a bűvészkalap és a mezei nyúl története, ami egyébként magán hordja A mezei egér és a városi egér fabulájának jegyeit, mindenki megelégedésére megoldást kínál Antónia kacsamamaságra való alkalmasságának felismertetésére is. (Vagy Dimitrij a bohóc története ad Roki, a török bóbitás kakas számára erőt önmaga vállalásához.)
És nyelvileg is zseniális a könyv. Egyrészt találunk benne gyönyörű lírai mondatokat pl. a 36. oldalon " az álom kiráncigálta selymes uszályát a szempillák szorításából, s tovatűnt a pajta falának résein át." másrészről azonnal meg is töri a líraiságot a nyelvi játék, a nyelvi reflexió miatt. A valóság betör a nyelvbe, ahogy Trapp álmait, honvágyát, nosztalgiáját is időről időre megtöri a valóság. (Egészen addig, amíg az álomtörést az nem hajtja végre, aki az álmokban szerepel.)
A szarkazmus és irónia nem öncélú, hanem a történetet is sokszor előreviszi, a szereplők jellemzésének eszköze, vagy jellemük alapja például Sziszifusz esetében. 
A kedvencem a Talált Állatok Osztálya kifejezés és a kacsagyerekek befogadása, ha úgy tetszik leltárba vétele:
"- Az eltalált, a visszatalált, az összetalált, a rátalált, a kitalált és a megtalált már foglalt. De mi legyen a kicsikkel? - motyogta forgolódás közben. - Megvan! Anya és gyermekei egymásra találtak! Mit szóltok hozzá?"
Ezekre az utalásokra, szülőknek szóló kiszólásokra is épít zseniálisan Szalma Edit illusztrátor.Hogy hogyan? Nézzétek meg, vegyétek kézbe, olvassátok el a könyvet.
Jó szórakozást!

2 megjegyzés:

vieris írta...

A Trapp tényleg egy nagyszerű könyv, mi már olvastuk. A történet sem a megszokott, sablonos sztori, a rajzokról pedig ugyanez elmondható, úgyhogy a kettő együtt tényleg nem egy mindennapi mű lett. Csak ajánlani tudjuk mi is mindenkinek! Az a fajta olvasmány, amire nagyon vigyázunk, mert szeretnénk, ha az unokák is olvashatnák egyszer a gyerekeink után :)

Pöszke írta...

Köszi. :)