2010. május 17., hétfő

Ma lassú akarok lenni

Valójában ez a mai igazi bejegyzésem, mert ezer éve nem ajánlottam már német nyelvű könyvet.
Természetesen jár hozzá történet, még a múlt héten barátnőztünk, fagyiztunk a városban, amikor is a megfelelő lélektani pillanatban az egyik kiskorúval rögvest wc-t kellett keresni.
Mi esett legközelebb? A Moser, amit (aki nem tudná) úgy kell elképzelni, mint az Alexandra palotát Pesten a Nyugatinál. Hova máshova mentünk volna, mint a gyerekrészlegre, míg várakoztunk...
Elég vicces volt egy osztráknak mutogatni a különböző jobbnál jobb képeskönyveket, majd ráakadtam az alább bemutatandó könyvre.És nem törött bele a bicskám, német nyelven ebbe sem.
Most inkább maradok a magyarnál.
Heinz Janisch: Heute will ich langsam sein
Jungbrunnen Verlag, 2005

Illustriert von Lisa Wolfsgruber

Mi fogott meg a könyvben? Elsőre az, hogy egész egyszerűen kilógott a nagyméretű képeskönyvek közül. Ott állt középen, de nem árválkodott, bujkált. Csak volt. Így egyszerűen. Elolvastam a szerzőt, címet. A Janisch névnél vigyorogtam egyet (a Mesekalauzon olvastam egy másik könyvéről) De aztán elvarázsolt maga a könyv. A meghökkentő grafikák, és egyéb illusztrációk csakúgy, mint a versek. Érdekes volt úgy gyerekkönyvet lapozni, hogy az illusztráció fekete-fehér. Megkockáztatom mégis jobban él, mint néhány színes társa.
A buszmegállóban aztán elkezdtem olvasni halkan, meg fordítani a gyerekemnek. Ezer dolgot kérdezett, főleg a képekről persze, de régen mozgatta meg az ő fantáziáját is ennyire könyv.
Jókat derültünk a gyerekdal kiforgatásokon. (És megfordult a fejemben vajon hogyan oldaná meg Tóth Krisztina, Szabó T. Anna, vagy Lackfi esetleg Vörös István a műfordítást, esetleg ferdítést.)

"Hänschen klein ging allein
in die weite Welt hinein
Leider vergaß er seine Jause
Da ging er wieder nach Hause." :D (59. Seite)

"Beim Gehen

Damit du
den richtigen Weg findest
musst du manchmal

in die falsche Richtung." (30. Seite)

Janisch weboldalán lehet még olvasni.


Heinz Janisch

wurde 1960 in Güssing im Burgenland geboren. Er studierte Germanistik und Publizistik in Wien. Seit 1982 arbeitet er als freier Mitarbeiter beim ORF-Hörfunk und gestaltet und moderiert Hörfunksendungen. Er schreibt sowohl Kinderbücher als auch Bücher für Erwachsene. Heinz Janisch erhielt mehrere Literaturpreise, unter anderen den Österreichischen Förderungspreis für Kinder- und Jugendliteratur 1998. 

"Ich bin ein Reisender mit Dingen und Büchern. Mir ist wichtig, dass Kinder Bücher als Geschenk erleben, wie eine Art Wundertüte: Man macht sie auf und lässt sich überraschen. Immer, wenn man mich fragt: "Warum schreiben Sie Kinderbücher?", denke ich mir, niemand würde einen John Irving fragen, warum er Erwachsenenbücher schreibt! Man schreibt einfach Bücher, die - wenn es gut geht - einem Achtjährigen und einem Achtzigjährigen gefallen!" 

"Utazó vagyok a dolgok és a könyvek között. Számomra fontos, hogy a gyermek a könyvet ajándéknak vegye, a Wundertüte (német nyelvterületen pl. iskolakezdéskor is, meg ünnepi alkalmakkor szokás ajándékos zacskót adni, gúla formájút) egy fajtájának, a felnyitás után ott a meglepetés. Mindig, amikor felteszik a kérdést:  "Miért ír gyerekkönyveket?" arra gondolok, John Irvinget senki nem kérdezte miért felnőttkönyveket ír! Az ember egyszerűen könyvet ír, ami - ha jól sikerül - a 8 és 80 évesnek egyaránt tetszik!"

Nincsenek megjegyzések: