2010. október 3., vasárnap

Gyerekirodalmi Híradó 7+1.

Azért 7+1, mert mindig egy a ráadás. Mivel szombaton hivatalosan is bemutatjuk a könyvgyűjteményt, www.magyik.net, és elindul a honlap is, így az eddig Gyerekirodalmi híradóként írt könyvajánlók oda kerülnek fel.
A teljes hírlevelet itt tölthetitek le.
Anna felnőtteknek szóló könyvajánlója egyelőre csak a hírlevélben, de hamarosan a blogján is.

És már itt a bejegyzés elején hadd hivatkozzak a végére. Mindenképpen nézzetek be a Meseutcába, még akkor is, ha az utca lakói örökre magatokhoz láncolnak benneteket, mert olvasni jó!
(Azért időnként gyertek ide is látogatóba.)

Mivel egyre többen kölcsönöznek könyvet a könyvtárból, ezért úgy gondoltuk, időről időre bemutatok néhányat a kölcsönözhető könyvekből.

Elsőként a Csodaceruza jóvoltából kapott Schein Gábor által írt, Rofusz Kinga által illusztrált Irijám és Jonibe című könyvre szeretném felhívni a figyelmet.( Az Év Gyermekkönyve-díj, 2009) Az ajánló szerint a kötet 6-99 éves korosztálynak szól, én a körülményeket ismerve 2-3 évvel feljebb emelném a korhatárt. A három részből álló mese, vagy ha úgy tetszik három meséből álló mű egyszerre teremtéstörténet, mítosz és mese. A története egyszerűen elmondható Irijám, a halkirálynő és Jonibe a madárkirály találkozása, szerelme, elválása és újra találkozása, de a történet sokszorosan rétegzett. „A három fejezetcím kört építő szerkezetében nemcsak a létezés köre zárul, hanem a szöveg köre is: a sajátos, formalizált nyelvhasználatban az ismétléseknek, visszatéréseknek határozott funkciójuk van, a szöveg meggyőző erejét erősíteni. Ez pedig szakrális kommunikáció.” (Lovász Andrea, ÉS)
A történetben hangsúlyos szerep jut a víznek is, mind a földi élet születésére visszautaló, mind a magzatvíz, és mind a finoman hullámzó gondolatritmus esetében. Rofusz Kinga erőteljes, vörös s barna színeivel domináló illusztrációi erősítik a szöveg szakrális voltát, különleges hangulatát, teremtésmítosz jellegét.
Könnyen felolvasható, jól tagolt szöveg, ha a tartalma elsőre nem is, a hangulata, nyelvi ereje mindenképpen magával ragadja a felolvasót és a hallgatót egyaránt. Felolvasni pedig addig kell, amíg a gyerek kéri és igényli. Ez a szöveg tökéletes az iskolásoknak felolvasásra, közös nézegetésre.
A témánál maradva más típusú, de funkciójában azonos alkotás Benedek Elek: A csudafa című meséje. A kötetet Jaschnik Álmos illusztrálta, az 1927-es kiadást felhasználva 1987-es kiadású, gyönyörű állapotú könyvről van szó.
A történet egyszerre komplexebb és egyszerűbb is, mint a Schein Gábor szöveg. A gyerekek számára talán érthetőbb a cselekményszál, Mirko király szépséges lányának, megszegett ígéretének, és a megváltására váró Bűbájosnak a története.
Abban azonos a két mű, hogy Benedek Elek is mítoszt teremt, a Bűbájosok történetét, amely olyan mélyen gyökeredzik a magyar mítosz és mondavilágban, amilyen mélyen Irijám és Jonibe meséje a teremtésmítoszokban.
A téma is azonos, a szerelem és a szerelem általi megváltás, megváltódás. Ahogy a halkirálynő és madárkirály soraiba finoman fonódnak József Attila, Weöres Sándor sorok, (Schein Gábortól én azt hiszem vártam is kicsit, a legbenső mélye a szövegnek további titkokat rejt,) úgy ismerhető fel a Benedek Elek szövegben (szintén relevánsan) az európai és magyar népmesekincs számos eleme.
És, ha már a népmesekincshez értem néhány aktualitással zárom, hogy valóba hír adó legyen a híradó:
2010. október elsején kezdődik Százhalombattán a VI. Népmese Konferencia.

 Elindult a MESEUTCA, amely hivatalosan szeptember 29-én a Népmese napja alkalmából rendezett felolvasáson mutatkozott be a Dankó utcában.Szeretettel ajánlom minden igényes gyerekkönyvet kereső figyelmébe az oldalt, a minőségi garanciát olyan általam tisztelt személyek jelentik, mint Both Gabi főszerkesztő, Tamás Zsuzsa író, költő, kritikus, vagy Lehotka Gábor, a Papiruszportál főszerkesztője és még sokan mások.

Meseutca, sétautca,
lődörgésnek nincsen hossza,
vége sincsen sohase,
ami kell az a mese.

Nincsenek megjegyzések: