2011. január 9., vasárnap

Este van, esti mese van - kismamatitkok.hu

Minden napos szertartás: vacsora, fürdés, esti mese, alvás... Ha az esti meséről, és az esti meséhez való könyvekről beszélünk, kikerülhetetlen, hogy az olvasóvá nevelésről is szó essen. Épp így szólni kell arról is, hogy korosztályos bontásban milyen könyveket érdemes a gyermekünknek olvasni, illetve később a kezébe adni.



Az esti mese kiválasztásánál azonban nem árt néhány plusz szempontot figyelembe venni.

Egyrészt - és ez fontos -, a mesehallgató attitűd négyéves kor körül alakul ki, addig bizony el fog mászkálni a csemete, és ez nem is baj, nyugodtan meséljünk neki tovább, mert figyel ő közben.
Esti mesének azonban eleinte érdemes rövid történeteket választani.
Mindenképpen olvassuk át előtte, és inkább lassabb, nyugodtabb történeteket válasszunk az első időkben.
Két éves korban a gyermekünk elkezd félni mindenféle számunkra hétköznapi dologtól is, így nem árt arra is tekintettel lenni, hogy ne olyan mesét olvassunk, amitől a gyerek aztán sikítva riad fel az éjszaka közepén. Ehhez ismerni kell az adott gyermeket is. (Akár egy olyan, kidejezetten kicsiknek szóló könyv, mint pl. a "Boribon a játékmackó" is okozhat rossz érzéseket a gyermekben - az én lányom egy darabig csak lámpával volt hajlandó aludni a farkas miatt.)
Mindenképpen fontos, hogy legyen bevezetése és lezárása is a meseolvasásnak, hogy a gyerek fejében elkülönülhessen a mese. Olyan egyszerű dolgokra gondolok, mint a "most pedig jön az esti mese", az "itt a vége fuss el véle, holnapra is légy vendége", és más hasonló kifejezések következetes használata.
Ne bosszankodjunk, ha a gyerekünk újra és újra ugyanazt a mesét kéri, olvassuk el neki, mert az a mese fontos számára, és építkezik belőle. Nem szabad kikérdezni a gyereket a meséről, és elmagyarázni neki, viszont mindig hagyjunk időt arra, hogy kérdezhessen, és mindig válaszoljunk is, vagy kérdezzünk vissza először, hogy ő mit gondol a dologról. Rengeteg fontos dolgot el fog tudni mondani, és meg is könnyebbül elalvás előtt, képes lesz lezárni belül is a napot.

A teljes írást, illetve a hozzákapcsolódó linkgyűjteményt ITT találod.

5 megjegyzés:

Virág írta...

Mikor lesz a vackornak eredményhirdetése, nem tudod?
Maszat-könyvek amúgy tényleg tetszenek? Én nem véletlenül nem írok róla...

nretzse, Pöszke írta...

Eredmény 31-éig eldől, de csak febr. 24-én lesz hirdetés. A nyertesek gondolom kapnak értesítést. :)

Nekünk a Maszat épít van meg, szeretjük. Az talán már kiderült, hogy őszinte véleményt írok ide. :)

banditgirl írta...

Jaj, ezer koszonet ezert a bejegyzesert! Gondolatolvaso vagy? Ez nekunk most pont kellett, es jol jon, es orulunk is neki nagyon!

Kata írta...

Fiacskánk lassan három lesz, és valóban kezd mesehallgatóvá (árgusszemekkelfigyelővé) válni. A délutáni alvásnál is "követeli" a mesét, ilyenkor mindig fejből mesélek,és ezt szereti a legjobban. De már jobban kívánja az "akciódús" meséket (a farkas és a hét kecskegida pl., mint a nyugis történeteket. Őszintén remélem, hogy ez normális:)

nretzse, Pöszke írta...

Kata, persze. :D Én is népmesélek már a nagynak (3,5).A kicsi (2) viszont olyankor rohangál, de a neki való, általa választott könyvet bezzeg végigüli, és kétmillió kérdéssel akasztja meg a mesét. :D
A sztár nálunk most a kicsinél a Liza és Micsoda A kutyaól, már a borítónál kérdezi, hogy Liza fél-e a kutyától, meg mondja, hogy "félnek egyedül aludni, ugye?" stb.
De nyilván a többség nem nulla éves kortól mesél, és az ebben az értelemben átlagos, vagy normális gyerek nem így működik. (Az enyéim másban átlagosak)

banditgril: hát ezt már mondták páran :D De nem vagyok az sajnos vagy éppen szerencsére. ;) (Asszem inkább szerencsére.)