Boldizsár Ildikó: Meseterápia

Csodák pedig vannak! És nem biztos, hogy Könyves Kálmánnak igaza volt, miszerint boszorkányok pedig nincsenek. De szegényebb is lenne az életünk, ha a mesebeli, és való életbeli boszorkányokat nélkülöznünk kellene! Szerencsére a való életben nem vasorrú bábákkal találkozunk, hanem inkább a bölcs, kiteljesedett javasasszony-félékkel, akik a Napnak, Holdnak az anyjai. Nem minden hájjal megkentek, de bölcsességgel felvértezettek, és nem is tartják meg a tudásukat, hanem átadják a (mese)hősöknek. A saját életünkben mindannyian hősök vagyunk, ha hisszük, ha nem. És ha nem, hát járjunk utána!

Legjobb, ha Boldizsár Ildikó Meseterápia című könyvével kezdjük az utánajárást. Ő ugyanis úgy is, mint mesekutató, úgy is, mint meseterapeuta, és úgy is, mint boszorkány (értsd bölcs, tudással megáldott, kiteljesedett nő) az egyik legavatottabb szakértője hazánkban a témának.
Hosszú évek kutatásának, gyakorlatának tárgyiasult esszenciája a könyv, jól szerkesztett, logikusan felépített, tagolt. Ne ijedjen meg senki attól sem, hogy szakkönyvkéntegy kukkot sem fog érteni, mert Boldizsár Ildikó könyve a nagyközönségnek (is) íródott.
A könyv öt részre tagolódik, illetve négyre, mert az ötödik rész az Utószó, amelyben a palóznaki Meseterápiás Központ létrejöttéről, és koncepciójáról olvashatunk.

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

János bácsi keljen fel :)

Fodor Sándor: Csipike -" az elfelejtett" meseregény

Szabó Lőrinc: Lóci meg a számok