Silvana de Mari: Tünde-tetralógia

Még úgy 10-15 könyvvel ezelőtt olvastam a Csodaceruzában Gombos Péter ajánlóját Az utolsó tündé ről, és a 3 kötetes folytatásáról Az utolsó ork ról, ami amúgy önmagában is megáll a lábán, pontosabban a gerincén, borítóján. Érthetően roppant mód megörültem, mikor mind a négy kötet ott sorakozott a könyvtár polcán, s nagy lelkesedéssel láttam olvasásnak, de őszintén szólva a tizedik oldaltól becsületből rágtam magam tovább a betűhalmokon, majd feladtam, s hátralapoztam. Szerencsére kiderült, hogy a sárkány ezúttal megmenti, ha a királylányt, (mert az nincs) nem is, de a regényt biztosan.