Gráci Magyar Újság - interjú

A Grazi Magyar Újság interjút készített velem. Némi huzavona után - az önreklámot rosszul tűröm, mármint ha nekem kell magamat -, megszületett a cikk. A terjedelmi korlátok miatt végül pár dolog kimaradt, de mivel itt nincs ilyen korlát, hát a kimaradt részekkel együtt íme. Viszont bocsánat, de az arcmásomat nem mellékelem. Aki kérdez: Petritz Judit, aki válaszol...
Itt pedig a megjelent interjú.
(Az igazsághoz hozzátartozik, hogy tavasszal a GMH-ből is csináltak velem egyet, csak az végül nem jelent meg.)

„Mert könnyű, könnyű törpék között óriásnak lenni — de nehéz és jobb, ha a törpék között derekabb törpe vagy a többinél” — olvasható ez a Weöres Sándor gondolat Németh Eszter „kétszögletű egyenes” című blogján.
Nagyon találó az idézet, egyben izgalmasnak tartom, hogy mintegy két évvel ezelőtt mi is törpék között ismerkedtünk meg egymással. A gráci magyar törpék között. Azóta a két diplomás bölcsész (magyar nyelv és irodalomtanár, művelodésszervező), drámapedagógus, irodalmi és alkalmazott írói referens minden szakmai tudását bevetve létrehozta a Gráci Magyar Gyermek és Ifjúsági Könyvgyűjteményt.
Miért pont Grácba jöttetek?

A férjem munkája miatt költöztünk ki, én gyesen voltam.

Vannak már Grácban magyar ismerőseitek?

Az elmúlt két és fél esztendő során rengeteg embert ismertem meg, osztrákot és magyart is, és nem egyet mára a barátaim közé sorolhatok, amiért borzasztó hálás vagyok. Jó tudni, hogy van aki érti az anyanyelvem.

Hogyan találtál rájuk?

Hát ez egy vicces történet, mert az Amerikában élő ismerősöm bukkant rá a babaklub online felületére, így mentünk el egy foglalkozásra, s lendületből elveszett a mobiltelefonom, ami addig az otthoniakkal és a világgal való kapcsolatom jelentette. Lehetne akár szimbolikus jelentőségű is... Egyébként a telefonok azóta is folyamatosan kibabrálnak velem.

Milyen magyar közösségeket/egyesületeket ismersz?

Elvben az összest, a könyvgyűjtemény miatt mondhatni szakmai ártalom. A gyakorlatban igazán alaposan egyiket sem, inkább embereket ismerek...

Szerinted szükség van-e magyar közösségekre? Miért?

Most komolyan soroljam fel az indokokat? (nevet) Nyilván nagy szükség van rájuk, össze kell kicsit fogni a kint élőket, segíteni a nyelvi megmaradást, hiszen a többnyelvűség gazdagít.

Milyen programokon vesztek részt?

Egyelőre főképp a gyerekprogramokat látogatjuk, gondolom később aztán fokozatosan a többit is. Szerettem volna a könyvgyűjtemény létrehozásával ebbe egy-egy alkalommal bekapcsolódni, de végül a kevés érdeklődő miatt más dolgok felé fordult a figyelmem, de a tervek és ötletek még megvannak.

Mi is a MAGYIK? Hogy jött létre?

Hivatalosan a gráci Magyar Gyermek- és Ifjúsági Könyvgyűjtemény rövidítése, a mozaikszavából lett weboldalon lehet bővebben utánanézni. (www.magyik.net) Jelen pillanatban adományokból létező közösségi könyvtár, online kölcsönzéssel. Ezen próbálok változtatni, hogy materiálisan is elérhetőbb legyen, ötletek vannak, partnereket keresek hozzá.

Hogy jött létre, magam sem emlékszem, beszéltünk róla, aztán egyszerre kipattant a fejemből az ötlet, hogyan lehetne gyűjteni a könyveket, a kölcsönzést pedig online felülettel megoldani. A logót például Pásztohy Panka barátném, neves magyar illusztrátor, tervezte. Felhívtam Harányi Annát, aki szívvel-lélekkel mellém állt, és az első lépésekben sokat segített, csakúgy, mint a férjem, és néhány barátunk. De aztán a távolság, más életstílus, érdeklődés miatt jelenleg egyedül gondozom a honlapot, miközben egy prosperáló gyerekirodalmi portál szerkesztőjeként (Könyvmutatványosok) is helyt kell állnom a szabadidőmben.
Ne érts félre, mind a kettő szívügyem, de sikeres projekten, jó csapattal, sokkal könnyebb dolgozni, mint egyedül.

Biztosan sokan szeretnének, de kik, és miben tudnának neked segíteni?

Ha valaki Kézdivásárhely felé jár és el tudna onnan egy nagyobb csomag könyvet hozni, az például nagy segítség lenne! Katival (Maurer) beszélgettünk már arról, hogy a gyerekfoglalkozások alatt, ha lenne egy zárható polcos szekrény, nyitva lehetne tartani a könyvtárat. De ha lenne szekrény, és még egy vállalkozó kedvű ember, akkor akár hetente két-három alkalommal is nyitva tudnánk lenni. Így valószínűleg nagyobb lenne a kihasználtság.
Vannak persze más utak is, azokban is gondolkodom, s keresem a kapcsolatokat hozzá. Engem elérni legegyszerűbben az info(at)magyik.net címen lehet, vagy telefonon.

Jelenleg hogy tud valaki könyvet kölcsönözni?

A honlapon bejelentkezve a listából kiválaszthatja a kért könyveket, és a felül lévő kis ablakban megadja az átvétel helyét és módját. Én kapok erről egy értesítést, egyeztetünk, és kész is.

Mi a célod a könyvgyűjteménnyel?

Hivatásból lettem tanár és művelődésszervező. Hiszek az írott kultúra létjogosultságában a média és internet hatalmas térnyerése mellett. Azt gondolom a könyvek papír, vagy e-book formátumban akár, de még mindig olyan ismeretek és tapasztalatok tárházát nyújtják, amiket nem nélkülözhetünk. Egyébként pedig a történetek, azaz sztorik, átszövik az életünk minden területét, (ezt vizsgálja amúgy a narratológia, narratív szociológia – nagyon érdekes terület!) de ha már így, hát olvassunk, és olvastassunk igazán jó, és igényes szövegeket magyarul is.

A magyar anyanyelvi oktatásban lehet hasznosítani ezeket a könyveket?

Ha a kötelező olvasmányokra gondolsz, akkor nem. Viszont rengeteg friss gyerekkönyv is van az állományban főként a Csodaceruzának köszönhetően. Örülök, hogy ezt nyilvánosan is megköszönhetem nekik. A Könyvmutatványosok portál szerkesztése miatt pedig a magyar kiadókkal is jó kapcsolatot ápolunk. Azt gondolom, hogy a kortárs (gyerek)irodalom az élő nyelvet (is) közvetíti azoknak, akiknek nincs folyamatos kapcsolata a magyar nyelvvel. Fel is vettem már a kapcsolatot a tanárnőkkel, Gombos Ildikóval és Veit Zitával. Őszintén remélem, hogy sikerül együttműködnünk.

Szerveznél programokat is a könyvgyűjtemény kapcsán?
Vannak tervek, de mint mondtam, egyedül kevés vagyok.
Viszont, most hogy kérdezed OKTÓBER 15-én délután NÉGYKOR ellátogat hozzánk Csernik Szende és a Lábíta Színház. A programot egyébként Maurer Kati szervezi, viszont mivel a gyerekirodalom miatt mindenfelé van ismeretségem, így az ajánlattételt, majd a kiválasztás után felkérést, egyeztetést én intéztem. Örülök, hogy Szendét hívjuk, láttam már előadását, pillanatok alatt elvarázsolta a felnőtteket is. Népmeséket mond, gyönyörűséges erdélyi tájszólásban, s közben a „csóré lábacskáival” – ő mondja így! – bábozik hozzá.
Gyertek el, s meglátjátok!
Technikailag a leendő részvevőket kérjük az info(at)magyik.net e-mailcímre jelezzék a részvételi szándékot. (Kevés érdeklődő esetén az előadást sajnos le kell mondani.) Köszönjük szépen!

Én is köszönöm a beszélgetést, sok sikert kívánok!

Megjegyzések

Népszerű bejegyzések ezen a blogon

János bácsi keljen fel :)

Fodor Sándor: Csipike -" az elfelejtett" meseregény

Szabó Lőrinc: Lóci meg a számok