És lőn világosság? - Edison, film(nem)ajánló

Elmentünk a moziba, a kiskorú utódaim megjegyezték ugyan, nincs iskola, hagyjuk a fizikaórát. Ráadásul egy barátnőm is jött, akivel előszeretettel beszélgetünk hajnalig könyvekről, feminizmusról, szexről és ezekről vegyítve.

Hogy jön ez a filmhez? Elmondom.

Az hagyján, hogy Edison ugyan remek üzletember volt és kevésbé jó feltaláló, sőt az is hagyján, hogy a film nagyon tipikus amcsi, holyvúúúúd darab. Igazából azon sem lepődtem meg, hogy Edison szerepére Benedikt Cumberbatch-ot kérték fel, hozta is jó iparos módjára az arrogáns, tudálékos seggfej karakterét. A Teslát alakító Nicholas Hoult a gigerli, beképzelt és bogaras tudós szerepében egyszerűen lejátszotta időnként a vászonról, amit az ember Hoult hétköznapi gyerekképét nézve egyáltalán nem gondolna. Említésre méltó még Michael Shannon, a Westinghouse-t alakító színész és ezzel vége is.

A sztoriról sincs sokat mondani, a film tulajdonképpen nem szól semmiről, Edison és Westinghouse vetélkedése áll a középpontban, ami tulajdonképpen az egyen- és a váltóáram széleskörű alkalmazhatóságának gazdasági szempontjairól szól, mármint annak, aki figyelt fizikaórán, mert különben egy árva kukkot sem fog érteni. A kiskorúaknak kénytelen voltam kiselőadást tartani, szerencsére azt már gyerekkorukban megértették, hogy a konnektorba nem nyúlunk, befalazott röfi ide vagy oda, sőt, azt is tudják, hogy villanyszereléskor lekapcsoljuk a biztosítékot, lehetőleg a központit.

Mert megb(fütty) az áram. 

Tesla

És pl. ez a fütty volt a következő problémám. Eltekintve attól, hogy nem szeretem az amcsi (USA) mozit és az európai (és középkelet, kelet) brutalitásához vagyok szokva (tessék megnézni egy középkategóriás thrillert pl.) azt különösen nem szeretem, hogy kizárólag végletek közt bírnak mozogni. Vagy fröcsög a művér és az cgi agyvelő és a néző, jó hogy nem bika, mert annyi vöröset lát, vagy szemérmesen MINDENT elhallgatnak. Gondolom, az Edison oktatófilmnek lett tervezve, mert van benne színesbőrű hiteltelen pozícióban, de ez amúgy is divat és vannak benne nők, egészen elképesztően hihetetlen és hiteltelen karakterrel. 

Továbbá van benne egy feleséggyilkos, aki kissé véresen besétál a rendőrségre és természetesen halálra ítélik. Természetesen Edison segít a kivégzéshez a villamosszék feltalálásában (pedig amúgy nem) és természetesen a hosszas felvezetés után szinte semmit nem tud meg a néző arról, mekkora blamázs volt, mert ne sokkoljuk már a nézőket szétégett testekkel, ugye:

A villamosszékben történő kivégzést Dr. Alfred P. Southwick fogorvos javasolta 1881-ben, miután szemtanúja volt, hogyan ütött agyon az áram egy erősen ittas idős urat anélkül, hogy szenvedett volna. New York kormányzata 1886-ban állította fel azt a bizottságot, amely a kíméletesnek szánt kivégzési formát volt hivatott kidolgozni. A testület tagjai hároméves munkájuk során számos kivégzési módszert vettek számításba. Az élve megnyúzást és az élve eltemetést hamar elvetették, de a guillotine sokáig versenyben maradt.

Végül a villamosszék győzött, amelynek megtervezésével a világhírű tudós, Thomas Edison munkatársát, Harold P. Brownt bízták meg. Az egyenáramot preferáló Edison ekkoriban vívta az „áramok háborúját” George Westinghouse-zal (valamint Nikola Teslával), aki a váltóáramra esküdött. Mivel Edison nem szerette volna, ha az ő nevével kötik össze a kivégzőeszközt, munkatársa a villamosszék kifejlesztésénél váltóáramot használt. Westinghouse ezután már hiába fogadta fel a legjobb ügyvédet Kellner védelmére, a halálos szerkezetet mindenki vele kapcsolta össze. A feltaláló-vállalkozó a kivégzés után csak annyit jegyzett meg: „Ennél még a fejsze is jobb lett volna!” 

Múlt-kor történelmi portál

Hogy mi volt a hiba és erre hogy jöttek rá, ahhoz egy másik (szintén amerikai, de jó) filmet ajánlok, a Halálsoront.

Azt már csak habnak a tortára illetve a bejegyzés közepére teszem ide, hogy jónéhány szerencsevadász magyar is a villamosszékben lelte, nem is olyan könnyű halálát. Itt a lista. A cikk, amit linkeltem szóhasználatát tekintve erősen kifogásolható. Nem beszélve némely korabeli újságból vett idézetről, ami kifejezetten nőellenes. 

Szóval az Edisonban voltak szép képek a chicagói világkiállításról, romantikus szál, amikor Cumberbatch, pardon Edison, felesége meghal, meg minden, amit egy ilyen sziruppal nyakon öntött, történelminek kikiáltott filmtől elvárható.

Nos, nekem nem tetszett, így utólag persze már mindegy.

Értékelés: 1/5