2010. március 2., kedd

Thomas, a gőzmozdony- ellenvélemény

Két hete kaptam egy e-mailt, az egyik barátnőmtől, személyes dolgok mellett a lent idézetteket tartalmazta a blogon megjelent Thomas bejegyzés kapcsán.
Szerintem jól összeszedte a mondanivalóját, így engedélyt kértem a levélrészlet közlésére, ezt megkaptam, így most közzéteszem egy gyakorló kétgyerekes anyuka véleményét: 
(Itt szeretném jelezni, hogy a személyes adatokat átírtam, illetve apró stilisztikai javításokat hajtottam végre a szövegen.)

"Thomas: az idézett dolgokhoz lenne néhány véleményem. Igen, úgy is lehet nézni, hogy ez a társadalmat szimbolizálja, ahol nem lehet ellenszegülni a nagyfőnökkel.
Egyrészt egy 1-3 éves gyerek nem fog ilyen szinten gondolkodni, max. a családra vetíti át a meséből leszűrődő „tanulságot”. Azaz ha a főnök (=szülők) mond(anak) valamit, akkor azt meg kell csinálni. A súlyos büntetést meg inkább hagyjuk, mert a szidás, ami abból áll, hogy „fennakadást és késést okoztál”, az még egy ejnye-bejnyé-nek is gyenge.
Én egyelőre ritkán megyek bárhová is időre, és akkor is igyekszem jóval korábban elkészülni, de bizony előfordul, hogy sietni kell, és ha nem fogad szót a fiam, akkor rászólok, hogy „siess, mert elkések/sünk”.
A mozdonyok pedig nem rabszolgaként dolgoznak, legalábbis szerintem, hanem igyekeznek a lehető legjobban teljesíteni a rájuk bízott feladatot, hogy a kövér ellenőr dicséretét elnyerhessék, miszerint hasznosak. (itt megjegyezném, hogy sokszor elhangzik az is, hogy az ellenőr szereti a mozdonyait, és azok meg szeretnek neki dolgozni – tehát fontos nekik, hogy elégedett legyen velük a főnök) Ez engem arra emlékeztet, mikor a gyerek kap egy apró feladatot, amit megcsinál, és mi szülők, megdicsérjük, hogy ügyes volt, és ő örül ennek. Ettől még nem lesz rabszolga.
Az önálló akcióról írt rész sem stimmel, mert bizony van, hogy egy-egy ilyen ötlettel menti meg valamelyik a helyzetet. (pl mikor Thomas a tejből vajat készít véletlenül, vagy kitalálja, hogy néhány tűzijáték fellövésével hívják fel magukra a figyelmet, vagy az egyik mozdony az eltört zászlórúd helyett keres egy másikat, stb.
Ezzel persze nem azt akarom mondani, hogy ez egy tök jó mese, mert tényleg csak kisebb gyerekeknek való, nagyobbakkal maximum azért érdemes nézni, hogy közben hány „hibát” talál (felnőtteknek meg kimondottan idegesítő, legalábbis nekünk, bár apa szerint a látvány jó, és ő is szeretne hasonló terepasztalt ).
Szerintem inkább rossz szemszögből bírálták a mesét, mert inkább azt kellett volna észrevenni, hogy egy-egy rész annyira egy témára összpontosít (pl mások segítése, őszinteség, stb), hogy teljesen elnagyolja a történetet, és elrugaszkodik az élettől, mert így  minden egyes epizódban legalább 3 dolog van, ami ostobaság.
Pl.:  Amikor Thomas összerázza a tejet, és az majdnem vaj lesz, és mivel késésben van, azt viszi tovább és rázza jobban, hogy vaj legyen. A végén mindenki örül, hogy időben megérkezett a vajjal, így elkészül az ünnepségre a sütemény. Na de visz kb 6 vagon tejeskannát!!! Annyi vajból az egész világnak elég süteményt tudnának csinálni, nem 30 gyereknek!
Másik pl: Thomas lisztért megy a dízellel, aki szellemekkel ijesztgeti, végül Thomas magára enged egy adag lisztet, fehér lesz és megijeszti dízelmozdonyt. A lisztet simán beleengedik a vagonokba, le sem takarják a szállításkor (köd van, fúj a szél de a lisztnek semmi baja nem lesz), és még csak meg sem szidják Thomast, hogy egy kocsi lisztet magára engedett, azaz elpazarolta.
Természetesen ezt el lehetne játszani az összes résszel, mert tényleg egy felnőttnek (vagy csak nekem?) idegesítő az ilyen jellegű tévedés, hiba, de egy gyerek ezzel nem foglalkozik, csak élvezi a látványt, és a tanulságra figyel maximum. (nyugodtan szóljon a főnöknek, ha valami baj van, mert az segít, nem kell a szidástól félni, stb)

Másrészt, ha ebben a mesében tényleg az ellenszegülés totális megtorlása a lényeg, akkor jelen társadalmunkat minősíti, ha az felháborít bárkit is, hogy engedelmességet vár el egy főnök. Hiszen ma már mindenkinek nagyon sok joga van, a kötelessége pedig egyre kevesebb.
Így fordulhat elő, hogy az óvodákban a gyerekek csúnyán beszélhetnek, elküldhetnek bárkit melegebb éghajlatra. Az iskolában a diákok verik tanárokat, és hogy ezek a diákok, akik sehol sem tanultak engedelmességet, a való világban munkanélküliek lesznek, hiszen a munkahelyen bizony követelmény az engedelmesség, ami viszont nekik nem megy, mert nekik túl sok a joguk, és senki ne akarja megmondani nekik, hogy mit kell csinálniuk, mert akkor ütnek, vagy pereskednek."
 Eddig az idézet. Szívesen várok újabb és újabb véleményeket, és adok nekik akár bejegyzés formában is helyet. Személy szerint nem akarok állást foglalni, mivel a nevezett mesefilmet nem láttam, és bevallom nem is vágyom rá.
Köszönöm.

4 megjegyzés:

Nyulász Péter írta...

Mit is mondhatnánk . Thomas engine történetei cirka 100 évesek... És első sorban mesék.
Micimackót társadalom-szociológiailag, vagy mondjuk a mélylélektan felől kielemezve mire juthatna bárki?
A '84-ben (!!!) készült Thomas filmsorozat, és a cirka 5-10 éve felpörgött merchandising egészen más kategória, mint az eredeti történetek.
Ámbár ez épp így van Mackóéknál is.
Nemde, Malacaka?

Pöszke írta...

Őőőőő, tudod Mackó... biztos tudod... már kielemezték.

A mélylélektanit is olvastam valaha, most nem bírtam kikotorni a netről, majd megkeresem.
De a Benjamin Hoff-féle Micimackó és a Tao például megvan a polcon. :)
http://legeza.oszk.hu/sendpage.php?rec=li2758

Erről viszont eszembe jutott Druzsin Ferencnek az elemzése a táltos Toldiról... Azt ismered?

Nyulász Péter írta...

azt nem :), de nem véletlenül mondtam példának a másikat, a mackósat :)
(Alföldi Robi rendezésében pl. kifejezetten egy elmegyógyésintézet lakosságaként jelenik meg a Róbertgida társaság. Ahhoz képest meg hol van a Tamás mozdony?! :D )

Between írta...

Thomas történeteit nem olvastam, a filmet sem láttam, de szerintem meg is maradok ezen a szinten, ha tényleg úgy van, hogy pl. a mozdonyok a főnök dícséretére vágyva akarnak teljesíteni. Nem lehet, Péter, hogy pont ilyen összefüggésekben lenne mégiscsak értelme szociológiailag elemezni a gyerekirodalmat?